NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Hatékony közigazgatás, jó kormányzás, sikeres állam

Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar meghívására tartott előadást „Adventures in Good Government” címmel Charles N. W. Keckler professzor. Előadásában a George Mason Egyetem, Schar School of Policy and Government oktatója nem csak azt mutatta be, hogy mik a kormányzati reformok mögött meghúzódó elvárások, de azt is, hogy kik lehetnek a reformok célcsoportjai és melyek a sikeresen megvalósított kormányzati hatékonyságot elősegítő intézkedések ismérvei.

A rendkívül komoly kormányzati és tudományos tapasztalattal rendelkező szakember korábban több ízben szolgált az amerikai kormányzat helyettes egészségügyi minisztereként, míg elméleti síkon az amerikai föderális kormányzati rendszer elismert kutatója. Így közvetlen rálátással és egyben gyakorlati tudással is felvértezve tudta kalauzolni az International Public Management BA szakos hallgatókat a jó kormányzás témakörébe. Elmondása szerint a kormányzati reformok valójában nem másról szólnak, mint hogy miképp lehet az unalmas dolgokat izgalmassá tenni, illetve épp fordítva, az izgalmas dolgokat unalmassá. Vagyis miként lehet megragadni a szabványosítás és a folyamat-menedzsment egyes elemeit új szempontok alapján. A hatékonyságnövelésnek a közigazgatásban egyetlen fontos mérőszáma van: a közberuházások minél magasabb megtérülése, vagyis minél nagyobb közhasznúság az adott egységnyi befektetett pénzeszközök arányában. Éppen ezért előadásában azt hangsúlyozta, hogy a reformok megvalósítása elsősorban nem a költségek azonnali csökkentésével, hanem más megközelítéssel érhető el leghasznosabban. A reform által érintett szakterületeken dolgozókat érdekeltté kell tenni abban, hogy ugyanolyan rendelkezésre álló költségek mellett minél hatékonyabb eredményt tudjanak elérni. Ezzel ugyanis a programok eredményeit sikerül emelni. A további reformok azonban érdekelt szakértőkön múlnak, így a reformok elvégzéséhez olyan közigazgatási szakemberek csatasorba állítása szükséges, akik a hatékonyság növeléséhez megfelelő vízióval rendelkeznek és akik el tudják érni, hogy a megtakarítások a későbbiekben is a programeredményekbe kerüljenek visszacsatornázásra.

A hatékonyságnövelő jóállam-reformok paradoxonjaként mutatta be, hogy alapvetően a közigazgatásban rendelkezésre álló pénzkeretek konkrét célokra és eredménytermékekre kerülnek allokálásra, vagyis ezek nem az eredeti tevékenység megváltoztatására, reformjára lettek elkülönítve. A közigazgatási folyamatokban minden munkatársnak konkrét, meghatározott feladatai vannak és ezek közé alapértelmezett helyzetben nem tartozik éppen e feladatkör megváltoztatása. Csak kevés olyan természetes hajtóerő van, ami a változásra motiválna, ugyanis azok, akik a változást végzik, ritkán élvezik a változás előnyeit!

Gyakorlati példaként az általa az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (HHS) keretében 2017-től kezdődően levezényelt reformfolyamat egyes állomásait, majd eredményeit mutatta be. A ReImagine HHS keretprogram (2017-2020) célja éppen az volt, hogy innovatív megoldások előmozdításával, a folyamatos fejlesztés intézményesítésével és a belső és külső partnerekkel való stratégiai együttműködés fokozásával hatékonyabb eredményességet tudjon felmutatni. A folyamatban minden munkavállaló megfogalmazta saját reformjavaslatát és ebből a 25 részleg, összesen több mint 200 alkalmazottja által kialakított ötlethalmazból szintetizáltak és rangsoroltak hat stratégiai változtatást, amelyek átalakították a kultúrát és a műveleteket az egész minisztériumban. Ennek során kialakításra kerültek minisztériumközi megosztott szolgáltatóközpontok is, amelyek szintén példaként szolgálhatnak a későbbiekben a hatékonyságnövelésre. A program jelentős elismerésekben és több innovációs díjban is részesült.

Előadása végén a következő nagy kihívásnak a mesterséges intelligencia megfelelő alkalmazását és bevonását nevezte. Kihívás lesz a teljes közigazgatás számára, hogy mik azok a folyamatok, amelyeket automatizálni lehet, hol található az a személyi állomány, amely túlterhelt és akár az MI bevonásával új alkalmazásokat lehet fejleszteni teljesítményük növelésére.

 

Szöveg: ÁNTK Nemzetközi Osztály

Képek: Szabó András