A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csatlakozott a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztálya Magyarország EU-csatlakozásának közelgő 20. évfordulója kapcsán indított, A Fejlesztéspolitika két évtizede elnevezésű kezdeményezéshez. Ez alkalomból rendezett konferenciát az egyetem az MKT társszervezésében, amelyen szakértők tekintették át hazánk és az Európai Unió fenntarthatósági fejlődési eredményeit és jövőbeli kilátásait április 23-án.
Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) tudományos dékánhelyettese az előadók bemutatása és a konferencia menetének vázolását követően köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődés, azaz a fenntarthatóság követelményeivel összhangban álló fejlődés megvalósítása egyetemünk számára is kulcsfontosságú célkitűzés. A fenntarthatóság az NKE stratégiájában, kutatásaiban, a hazai és külföldi együttműködéseiben és a mindennapjaiban is megnyilvánul.
Halmai Péter, az ÁNTK egyetemi tanára, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja a fejlesztéspolitikának a fenntartható fejlődés szakpolitikai hátteret képező tudományos alapjait tekintette át. Elmondta, a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság dimenzióinak metszéspontja alkotja a fenntartható fejlődést. Emellett a pénzügyi fenntarthatóság is alapvető fontosságú. Halmai Péter leszögezte: a felsorolt területek hatékony felhasználása lehet a kiindulópontja a fejlesztésnek, amely hatékonyságának szempontjából meghatározó a reziliencia.
Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődés és működés iránt. A hazánk előtt álló fejlesztéspolitikai időszakban a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség és ellenállóképesség növelése áll a fókuszban, kiemelkedő mértékben elősegítve a gazdaság zöldítését és digitalizációját. Elmondta, hogy az Európai Unió összesen mintegy 580 millió eurót szán a különböző területekre a fenntartható fejlesztés terén, majd beszélt a zöld átállásról. Ennek kapcsán elmondta, hogy uniós szinten a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz 672,5 milliárd eurós kerettel rendelkezik, amelyből a kiadások 37 százalékának a zöld átállást kell szolgálnia. Ez a keret kiegészült a RePowerEU csomaggal, ami további 20 milliárd euró vissza nem térítendő forrást biztosít. Ez utóbbi keretében további 60 milliárd eurót fordítanak a zöld átállás felgyorsítására, amelyből 40 milliárd euró hitel.
A fenntartható fejlődéshez a kohéziós politika is hozzájárul az EU-ban – hangsúlyozta az államtitkár. A Kohéziós Politika teljes forráskerete 2021-2027 között 330 milliárd euró. A leginkább érintett régiókat támogatja az Igazságos Átmenet Alap 15,5 milliárd euró keretösszeggel. A fent említett időszakban 100 milliárd eurót terveztek a tagállamok zöld célokra (például megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúra, energiahatékonyság, fenntartható közlekedés, vízgazdálkodás, természetvédelem). Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretösszege 4 060 milliárd forint, amelyből 67 százalék a klímapolitikai célkitűzéseket öleli fel. Ágostházy Szabolcs beszélt még a Kohéziós Politika hazai megvalósításáról és felsorolt néhány, már megvalósult sikerprogramot.
Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője a környezeti fenntarthatóság felől közelítette meg a témát. Kiemelte, hogy az elmúlt ötven évben példátlan módon felgyorsult a bolygónk hőmérséklet-emelkedése, ezért tenni kell valamit az ebből következő hatás tompítására. A cselekvést a környezet, a gazdaság és pénzügyi rendszer komplex kölcsönhatása is indokolja – hangsúlyozta. Holczinger Norbert ismertette a McKensey 2022 májusában megjelent tanulmányának álláspontját, amely szerint hazánkban 2050-ig megvalósítható a klímasemlegesség. A fordulat a következő 28 évben a szokásos üzletmenethez képest, átlagosan 17510-2333 milliárd Ft/év? többletberuházást igényel. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia átlagosan 456-824 milliárd Ft/év többletberuházási költséggel számol a szokásos ügymenethez képes. A főosztályvezető úgy fogalmazott: az átállásnak gazdasági szinten lehet pozitív GDP hozadéka, mivel kedvezően hat a beruházás a nettó exportkomponensekre. Rendezett átállás esetén a globális hőmérséklet visszafogottabb emelkedése nyomán a fizikai hatások jelentősen mérséklődnek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rendezett átállás modellszcenárió feltevésének alapja, hogy minden ország és nemzetközi szervezet teljesíti a vállalásokat. A piaci finanszírozás kiemelkedő fontosságú a zöld átállás szempontjából – emelte ki Holczinger Norbert. A pénzügyi termékeknek, szolgáltatásoknak a környezeti fenntarthatóságot kell szolgálnia közvetett vagy közvetlen módon (zöld, fenntarthatósági kötvények, zöld ESG alapok, zöld fenntarthatósághoz kapcsolódó hitelek, zöld betétek). Holczinger Norbert kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben indult Zöld Program keretében támogatja a pénzügyi szektor zöldülését.
Molnár András, az OTP Zöld Program Igazgatóság szakmai igazgatója egyebek mellett elmondta, hogy az európai zöld átallás volt az, ami átállította a pénzügy szektort az ennek való megfelelésre. Az átállási célok eléréséhez beruházásokra és reformokra van szükség, e kettő ugyanis a zöld átállás összetevője. A közpénzekből nyújtott támogatás nem lesz elegendő, erős tőkepiaci unióra van szükség, hogy mozgósítsuk a magánpénzek áramlását a zöld átmenet támogatására. Molnár András felhívta a figyelmet, hogy a fenntartható finanszírozás a fenntartható projektekbe történő magánbefektetések növelésének eszköze. Az EU taxonómia pedig a fenntartható finanszírozás uniós keretének sarokköve. A Taxonómia Rendelet végső soron hozzájárul a nettó zéró, rugalmas és környezeti szempontból fenntartható gazdaság kiépítéséhez szükséges beruházásokhoz – fogalmazott az igazgató.
Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese a felsőoktatásra, továbbképzésre leképezve beszélt a fenntarthatóságról. Kiemelte, hogy az elmúlt évszázadok fejlődése nyomán eljutottunk oda, hogy az emberi társdalom gazdasági aktivitása nem fenntartható, közép- és hosszú távon a létfeltételeinket tehetjük tönkre, amin közös erővel kell változtatni. A fejlesztési rektorhelyettes felsorolta azokat a területeket, amelyeken keresztül információ átadása által attitűdváltozást lehet elérni az emberekben e téren. A háztartások, a vállalatok, az államháztartás, a külföldi országok azok a kulcsszereplők, amelyek az erőforrásokról és azok felhasználásról döntenek, ezért van nagy szerepe a zöld gondolkodás és viselkedés oktatásának, népszerűsítésének.
Az oktatásba és a továbbképzésbe a fenntarthatóságot implementálni meglehetősen nehéz, mert túl komplex a rendszer, túl sok mindenre terjed ki, túl sok ágazatot érint. Túl gyorsan nő a jogszabályok száma, valamint túl nagy a távolság a személyes elköteleződés és a szabályozási rendszer között – hangsúlyozta Kemény Gábor. Meg kell tanítani a leendő köztisztviselőket egy komplex látásmódra, arra, hogyan néznek ki az ez irányú EU-s szabályendszerek, és ehhez kell alkalmazkodni regionális szinten. A legfontosabb elem az, hogy a fizikai valóságba próbáljunk egy anyagi és energiatakarékos rendszert megvalósítani. Figyeljünk oda, hogy kevesebb anyagot, kevesebb energiát használjunk fel minél hatékonyabban, úgy, hogy minél kevesebb CO2 kibocsátással járjon. Fontos továbbá a kulturális nevelés, attitűdváltás is, mert az emberek akkor fognak változtatni valamin, ha hiszen annak pozitivitásában, anélkül senki nem lesz hajlandó áldozatot hozni, megérteni, viselkedési minitán változtatni – hangsúlyozta a fejlesztési rektorhelyettes.
Csutora Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának elnöke a háztartási szektorokról beszélt előadásában. Szerinte ez az a szektor, ahol, ha sikerül az energiahatékonyságot növelni, akkor egyszerre tudjuk elérni azt, hogy a környezeti, társadalmi, gazdasági szempontok szerint is javulást érjünk el. Nagyon nehéz rávenni az embereket az energiatakarékosságra, azonban 2022-es energiaválság és az energiabiztonság kérdése együttesen a környezetvédelemmel hatással volt arra, hogy az utóbbi néhány éveben jelentős megtakarítás mutatkozzon az otthonokban az energiafelhasználásban. Továbbá: felgyorsult az otthonok energiahatékonysága, energiahatékonysági átalakítása, ugyanakkor az is kimutatható, hogy bizonyos társadalmi rétegek kimaradtak az energiahatékonyság javításának előnyeiből – jegyzete meg a szakértő. Ahhoz, hogy a háztartási szektor és ezen keresztül Magyarország CO2 kibocsátása, a fosszilis energiafelhasználása csökkenjen a háztartási szektorban, „meg kell oldani a kulturális különbségek és bezáródás, a visszapattanó hatás, a deprivációs, technológiai és intézményi bezáródások problémáit a jövőben”.
Kondor Zsuzsanna, az NKE ÁNTK mesteroktatója hol tart ma a zöld költségvetés és végrehajtás az Európai Unióban címmel tartott előadást. Az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökségi tagja ismertette, hogy a zöld közpénzügyek a közpénzügyek viszonylag új területe, amely szorosan kapcsolódik a környezeti fenntarthatóság jelentőségének erősödésével. A zöld közpénzügyek kialakulásában globális, regionális és nemzeti szintű erőfeszítések együttesen játszottak közre, országok és EU-tagállamok között erősen változó priorizálással, ezért változó eredménnyel. Kondor Zsuzsanna kitért a zöld költségvetés fő eszközeire, amelyek a kategorizálás, az előzetes értékelés és az utólagos értékelés. Beszélt az Európai Zöld Megállapodás jelentőségéről is. Elmondta, hogy az ehhez kapcsolódó Fenntartható Európa beruházási terv 2021-2030 között legalább 1 billió euró többletkiadást vetített elő a zöld megállapodásban foglalt stratégiai célok eléréséhez, de azt ma már a tapasztalatok alapján tudjuk, hogy valószínűleg ennek többszöröséről van szó. A zöld gazdaságra való átállásban a fejlesztések finanszírozása tekintetében kulcsszerepet játszanak az uniós költségvetési források mellet a tagállami források és a magánforrások is – állapította meg az ÁNTK mesteroktatója.
Kiss Norbert, az ÁNTK oktatója kiemelte, hogy az egyetem morális kötelességének érzi a fenntarthatóságról szóló párbeszédet. Halmai Péter előadására reflektálva elmondta, hogy a fenntarthatósági fejlesztésben a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat egymás mellé rendelve kell kezelni, központba állítva magát az embert, „mert valójában az emberi kultúrával kapcsolatos kérdések értékelődnek fel bennünk”. A kérdés esszenciája, hogy az emberi kultúrát egy élehető szinten fenn tudjuk-e tartani – hangsúlyozta. Kis Norbert beszélt az úgynevezett „lokális illúzió” problémájáról is, amikor úgy érezzük, hogy egy adott régióban mi már megtettünk mindent a fenntarthatóság érdekében, a továbbiak már nem a mi vállalásainkon múlnak. Ez azonban csapdahelyzet, mert „a globális horizontról leveszi a szemünket” – állapította meg az oktató. A tudományok területén sok a teendő ez ügyben, mert ott ma még a fenntarthatóság nem működik paradigmaként. A cél az, hogy minden tudomány művelésében, minden szakpolitika művelésében a fenntarthatóságnak paradigmaként kell megjelennie.
A konferencia összegzéseként Kemény Gábor felhívta a figyelmet, hogy élhető, hatékony, egymással kommunikáló szabályozás kell a klímára és az ököszisztémára vonatkozóan. Az NKE-nek pedig fel kell készítenie a jövő tisztviselőit, hogy a jó szabályozásokat meg tudják alkotni. Reményét fejezte ki, hogy e konferencia újabb lendületet ad arra, hogy mindenki a maga területén, de mások aktivitására is figyelve tegye meg a lehető legtöbbet a fenntartható fejlődés érdekében.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes