Izgalmas és értékes szellemi körutazáson vehettek részt az ÁNTK azon hallgatói, akik az elmúlt időszakban végigkövették Ilya Shapiro vendégprofesszor előadásait a Karon. Az egyesült államokbeli Manhattan Intézet Alkotmányjogi Tanulmányok Központjának igazgatója számos izgalmas témafelvetéssel igyekezett bevonni a hallgatókat a közös gondolkodásba, mely az amerikai Legfelsőbb Bíróság átpolitizáltságának kérdésétől, az elnökválasztás körüli polémiákon át a szólásszabadság kérdéséig és az amerikai felsőoktatás problémáiig, valamint az amerikai szövetségi közigazgatás előtt álló kihívásokig terjedt.
A rendkívül nagy egyetemi és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező professzor a Ludovika Fellowship keretében vendégeskedett az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon. Április 10-én "Az új Legfelsőbb Bíróság és a bírói kinevezések politikája" címmel tartott előadást az IPM BA képzés hallgatóinak Török Bernát, az egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának vezetője támogatásával. Az előadás keretében a hallgatók egy időbeli és térbeli utazásra indultak, mely során megismerték a Legfelsőbb Bíróság bíráinak jelölésének és kinevezésének történelmi hagyományait. Majd ezt követően a Bíróság által hozott döntések rendszerszemléletű elemzése következett, és az, hogy a vélt vagy valós ideológiai megosztottság (konzervatív/liberális) hogyan befolyásolta vagy nem befolyásolta a bírósági döntéseket. Az előadás arra is rámutatott, hogy napjainkra leginkább a bíróság döntéseinek átpolitizálódását látjuk, ami leginkább az általános politikai közhangulattal áll összefüggésben.
Április 11-én "Az amerikai elnökség és a 2024-es választások" címmel tartott előadást Ilya Shapiro a Nemzetközi Tanulmányok MA program hallgatóinak. Nemcsak a választási rendszer működését igyekezett bemutatni, hanem a két domináns jelölt megítélését is elemezte a közelmúlt közvélemény-kutatásai alapján. Ezek alapján próbálta érzékeltetni, hogy az amerikai választók két általuk kevéssé tisztelt jelölt között állnak választás előtt: Tízből három amerikai felnőtt szerint egyikük sem lenne jó elnök. Normális körülmények között a választási kampány lehetőséget adna a jelölteknek, hogy erősítsék imázsukat. Bár ez még mindig megtörténhet, mind Biden, mind Trump nagyon jól megalapozott imázzsal rendelkezik - és egyikük sem volt népszerű az elnöksége idején. Egy olyan polarizált politikai környezetben, amelyet a negatív-párti szavazások határoznak meg - inkább a másik ember vagy párt ellen szavazni, mint bárki mellett -, a mozgástér vékony. A verseny kimenetele az utolsó pillanatban érkező meglepetéseken múlhat.
A kar hallgatóival való találkozás mellett Ilya Shapiro külön szakmai tapasztalatcsere keretében szólította meg az ÁNTK oktatói közösségét is. Egy kötetlen workshop keretében az akadémiai szabadságról és a felsőoktatás válságáról, az amerikai egyetemek jelenlegi helyzetéről. értekezett Dr. Sándor Lénárd, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője kíséretében. Ennek során kifejtette, hogy az egyetemek alapvető küldetésének, az igazság keresésének és az emberi tudás fejlesztésének, valamint az olyan klasszikus liberális értékeknek, mint a szólásszabadság, a tisztességes eljárás és a törvény előtti egyenlőség felforgatását láthatjuk napjainkban az Egyesült Államokban.
A kérdéskört egy külön előadásban a Nemzetközi Közszolgálati Kapcsolatok MA program hallgatóival is megismertette Shapiro professzor, amely eseményről egyetemi honlapunkon is részletes beszámoló olvasható.
Utolsó budapesti előadása során a Közigazgatás-szervező alapképzési szak hallgatóival találkozott az alkotmányjogász és "A közigazgatási állam kihívásai és változásai" címmel vezette be őket abba a kérdéskörbe, hogyan is működik a szövetségi rendszer az Egyesült Államokban, különös tekintettel azokra a kihívásokra, amelyekkel a közigazgatási döntéshozatal, szabályalkotás és ellenőrzés a közigazgatási eljárásról szóló törvény révén szembesül. Az előadásban hangsúlyozta a független ügynökségek kérdését, és különösen azt a problémát, amely hosszú ideje megkérdőjelezi a közigazgatási rendszert: Bár az egyes szövetségi ügynökségek egy-egy kormányzati ágon (igazságügyi, törvényhozó vagy végrehajtó) belül helyezkednek el, hatásköreik gyakran kiterjednek más ágak funkcióira is. Gondos szabályozás nélkül ez ellenőrizhetetlen hatalomhoz vezethet egy adott kormányzati területen, ami sérti a hatalmi ágak szétválasztását.
Szöveg: ÁNTK Nemzetközi Osztály
Fotók: Szabó András, Szilágyi Dénes