Dúl János, az NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszékének adjunktusa Sokszínű öröklési jog című előadásával megnyitotta a Magánjogi Kutatóműhely idei féléves munkáját március 27-én.
Az előadáson szó volt az öröklési jog több szegmenséről, valamint a történelem folyamán alakuló és fejlődő öröklési jog mellett a végrendeletek sokszínűsége és változatos megjelenése is előtérbe került. Az öröklési jog fejlődése és változása szoros viszonyban áll a tulajdoni renddel, azokban a korokban, amikor kötöttebb volt a vagyonnal (annak egyes elemeivel) való rendelkezés, mint például a feudalizmus korában, a végintézkedési lehetőség is szűkebb volt – ismertette Dúl János.
Ennek kapcsánn az adjunktus több művészet ágból említett példát: a végrendeletek irodalomban, filmekben és sorozatokban való megjelenésére számos példát hallhattunk, így például Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regény elején a haldokló Baradlay Kazimir feleségének diktálja le végakaratát, amelynek a tartalmával későbbi özvegye teljes mértékben szembemegy. Az idősebb Alexandre Dumas által írt Monte Cristo grófjának szereplője, Noirtier De Villefort betegsége következtében sajátos módon végrendelkezik.
Számos krimiben is megjelennek a végrendeletek, többek között Agatha Christie számos művében központi szerepet töltenek be. A sorozatok közül említhető a magyar Drága örökösök, amelynek fő cselekményszálának szintén egy végrendelet adta az alapját – fogalmazott Dúl János.
A technikai fejlődés miatt előtérbe kerültek a digitális végrendelkezés kérdései és dilemmái, ez pedig új megvilágításba helyezte a témát. Lehet videóban érvényesen végrendelkezni? – merül fel a kérdés, amelyre az adjunktus az ausztrál queenslandi Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletét hozta példának, amely alapján érvényes végrendeletként fogadták el az elhunyt által hagyott felvételt.
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a Magyary Zoltán Szakkollégium Magánjogi Kutatóműhelyének tagjai féléves kutatásukban.
Szöveg: Stemler Lili
Fotó: Stemler Lili, Csitei Béla