Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszéke és a Magyary Zoltán Szakkollégium kooperációjában működő Magánjogi Kutatóműhely tagjai december 7-én mutatták be féléves kutatómunkájuk alapján készített előadásaikat.
A hallgatókat ebben a félévben Csitei Béla tanársegéd készítette fel, akinek az intelligens technológiák és a kártérítés kapcsolatát feltáró előadása szolgáltatta a kutatás kiindulópontját.
Kutas Bernadett Kincső (ÁTMA, III. évfolyam) előadásában a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos legfontosabb ismereteket adta át, és kitért magának a jelenségnek a definíciós nehézségére, valamint az MI erősségeire és annak lehetséges problémáira, és felvázolta, hogy ezek miképp kapcsolódhatnak a polgári jogi felelősséghez. A mesterséges intelligencia használatával összefüggésben több európai uniós és nemzetközi jogi dokumentumot is megalkottak, átfogó szabályozás azonban még nincs, mindemellett általános célkitűzés a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia.
Stemler Lili közigazgatás-szervező alapszakos hallgató a mesterséges intelligencia és a kártérítési felelősség kapcsolatát mutatta be, kifejezetten a veszélyes üzemi felelősség szempontjából. A mesterséges intelligenciával összefüggő károkozásra alapvetően a Polgári Törvénykönyvben foglalt, a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség szabályai alkalmazhatók, meglátása alapján jelenleg nincs jogalkotási szükséghelyzet.
Ipacs-Szabó Noémi (ÁTMA, IV. évfolyam) kiemelte a veszélyes üzemi felelősség kérdésköréből az üzembentartó személyét, és rajta keresztül fejtette ki álláspontját. Az önvezető autókkal és a drónokkal összefüggésben hangsúlyozta, a szerződésen kívül okozott károkért fő szabály szerint a szoftver üzembentartói, azaz legtöbbször a felhasználók felelnek. A mesterséges intelligencia által vezérelt szoftver üzembentartójának tehát főszabály szerint mindig viselnie kell a felelősséget, azt nem háríthatja át másra, mivel a mesterséges intelligencia viselkedése előre nem tervezhető.
Szöveg: Dúl János