A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Választás és Képviselet Kutatóműhelye december 7-én és 8-án tartotta A választójog és a képviselet aktuális kérdései 2023-ban című konferenciáját az NKE Oktatási Központjában.
A konferenciát Bartóki-Gönczy Balázs, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese nyitotta meg, aki a résztvevők köszöntését követően kiemelte, hogy a választások adják a demokrácia alapját, éppen ezért ez a téma az egyetem egyik fő fókusza.
A megnyitót követően Téglási András kutatóhely-vezető moderátorként köszöntötte a megjelenteket. Felvezetésében elmondta, hogy a korábbi évekhez képest a kutatóműhely folyamatos – egyre növekvő intenzitású – aktivitást mutat, és immáron kétnapos konferencián egy külön, doktoranduszok előadásából álló blokkot is beterveztek. A rendezvény fő céljaként fogalmazta meg, hogy a kutatóműhely tagjai és meghívott előadói az eddig elvégzett kutatásokat, azok eredményeit bemutassák, és ezekre a szélesebb szakmai közösség reflektálhasson, észrevételeket, további kutatási irányokat és javaslatokat fogalmazhasson meg.
Az első panelben Szigeti Lubos, a szlovák Alkotmánybíróság elnökhelyettese a szlovák választójog egyes sajátosságairól és a leutóbb megalakult kormányról, a speciális bíróságok megszüntetésének valószínűségéről, az Alkotmánybíróság egyes döntéseiről, majd a szlovák választójogban található joghézagokról értekezett.
Stumpf István egyetemi tanár és korábbi alkotmánybíró az amerikai elnökválasztás közeledtével az amerikai demokrácia mai állapotát elemezte. A professzor kiemelte, hogy az amerikai államszervezet a fékek és egyensúlyok rendszerére épül, ahol kiemelkedő szerepe van a bíróságoknak, így kitért a legfelsőbb bíróságon történt fundamentális átalakulásokra. A szakmai előadás során bemutatta került az amerikai elnökválasztás folyamatát, valamint a választásokkal kapcsolatban megfogalmazott visszaélések is terítékre kerültek.
Az előadások sorát Lajos Edina doktorandusz folytatta, aki a kutatóműhely tagjaként nemzetiségi és kisebbségvédelmi témákban végzett kutatását mutatta be. A nemzetiségi választások kapcsán beszélt a nemzetiségek képviseletéről, valamit az EJEB által javasolt reformokról.
Cservák Csaba NVB tag és tanszékvezető egyetemi tanár az atipikus választási rendszerek témájában tartott előadást, melyet párhuzamba állított a hagyományos választási rendszerekkel. Az előadó a kutatási területhez kapcsolódó nemzetközi példákkal támasztotta alá az elméleti megállapításokat.
Az első nap második paneljét Szabó Zsolt habilitált egyetemi docens nyitotta a Parlamentek vagy bíróságok: kié az utolsó szó? című előadásával. A szakmai beszámoló nemzetközi kitekintéssel vizsgálta a törvényhozás és végrehajtás dinamikáját, és az ebből következő kormányformákat.
Nagy Attila NVI-elnök a választási igazgatás döntései kapcsán szólalt fel a konferencián. Előadásában részletesen foglalkozott a Választási eljárási törvény 2023. december 1-jétől hatályos legújabb novellájával bevezetett kérelmekhez kapcsolódó automatikus döntéshozatalok témájával, valamint az általános közigazgatási rendtartás és a sajátos választási eljárás szabályai közötti eltérésekkel.
Az első nap utolsó előadását Téglási András kutatóműhely-vezető, egyetemi docens tartotta meg, aki a nemzetiségek parlamenti képviseletéhez kapcsolódóan felvetette azok választási bizottságokban való részvételének lehetőségeit.
A második nap első előadásaként Gáva Krisztián államtitkár fejtette ki aktuális kutatásai eredményeit a népszavazási jogalkotással kapcsolatosan. A politikus előadásából is kitűnt, hogy az alkotmányossági kérdések a népszavazási jog területén az elmúlt években sokat tisztázódtak, azonban a benyújtott kezdeményezések és az aláírásgyűjtések megkezdésében tendenciózus visszaesés tapasztalható. Az államtitkár a plénum elé tárta, hogy az új népszavazási törvény megalkotásának első tíz évében miként alakultak a kezdeményezések, s ebből milyen irányok rajzolódhatnak ki.
A második nap első paneljében Smuk Péter egyetemi tanár a politikai közösség határainak kérdéseit tárgyalta, – amellyel kapcsolatosan alapjogi kérdések is felmerültek – így kifejezetten a helyben lakó külföldiek részvételi jogának kereteit is. Ezzel kapcsolatosan pedig a közéletben való részvétel és a politikai közösség valamint az európai polgárság, illetve a helyi választásba való beleszólás jogát mint választó engedi az Alaptörvény. A professzor elemzésében megemlítette, hogy a külföldi elemek hazai alkotmányos közéletre gyakorolt hatásait érdekes megvizsgálni, kifejezetten a kampányfinanszírozás kapcsán is.
Alvaro Cabrera vezető országgyűlési tanácsadó a Kutatóműhely információbiztonsági szekciójának kutatója ismertette Erdősi Péter és Bányász Péter kutatókkal közös vizsgálati eredményeit az Európában már ismert e-szavazás rendszerek területén, kitérve kifejezetten egyes tagállami a parlamentekben meghonosodott módokra.
Ezt követően Halász Iván tanszékvezető a szavazatok súlyának és szerepének alakulását elemezte a legutóbbi közép-európai választásokon. A professzor kitért a szlovák, cseh, lengyel választási kódexek változatos megoldásaira, illetve az ezzel kapcsolatosan felmerülő kutatási kérdésekre. A harmadik panel zárásaként Kurunczi Gábor docens az európai polgári kezdeményezés és az európai polgárság összefüggéseit ismertette, tudományos kérdésként felvetve, hogy a közvetlen demokrácia ezen eszközének az uniós jogalkotási rendszerben pontosan milyen szerep jut.
A második nap zárásaként a Kutatóműhely Doktorandusz Szekciójának PhD-hallgató és fiatal kutatói oszthatták meg legfrissebb kutatási eredményeiket: Magyar Áron PhD-hallgató moderálása és előadása mellett az érdeklődők meghallgathatták Balázs Bettina PhD-hallgató és Szemán Acsád előadásaira is.
Készítette: Magyar Áron