Az Ostrakon Szakkollégium 2023/24-es őszi szemeszterben tartott első eseményének vendége Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, aki egyebek mellett a 2024-es európai parlamenti választást, a jövőre esedékes önkormányzati választást, valamint az aktuális kormányzati terveket érintő kérdésekről beszélt a Kérdezd a minisztert című eszmecserén szeptember 27-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában.
A Benczik Boglárka ÁNTK-s hallgató, a szakkollégium tagjának moderálásával zajló beszélgetésen a kancelláriaminiszer az elmúlt másfél év kormányzati munkájára vonatkozóan elmondta, hogy a 2022-es választási győzelemmel a Fidesz-KDNP nehéz időszakban vette át az ország kormányzását. A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború kitörése következtében történő energiaár-robbanás, az inflációs növekedés ugyanis sajátos helyzetet teremtett a kormányzati politika számára, amelyre a kormány jól reagált. „Két nagyon nehéz feladat állt előttünk, amelyet kezelni tudtunk. Egyrészt a megnövekedett energiaárak mellett a rezsicsökkentéssel megtartottuk az olcsó rezsiárakat a magyar családok számára, és a gazdaságnak is segítséget tudtunk nyújtani. A másik nehézség a megnövekedett infláció kezelése volt, amely az előrejelzések alapján jövőre 3-5 százalék között lesz, 2025-re pedig a szakemberek szerint 3 százalék körüli vagy az alatti értéket fog mutatni” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Arra kérdésre, hogy milyen célkitűzései vannak a kormánynak a jövőre vonatkozóan, a tárcavezető úgy fogalmazott, ha az idei év az infláció letörésének éve volt, akkor a jövő évnek a gazdasági növekedés helyreállítása évének kell lennie, valamint szükség van egy olyan családtámogatási rendszerre, amely alkalmazkodik elsősorban az ingatlanpiacon bekövetkezett áremelkedéshez.
Gulyás Gergely Magyarország 2024 második félévi uniós soros elnökségével kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg a magyar kormány az egyetlen Európában, amely korábban már betöltötte ezt a tisztséget, ettől függetlenül azonban kevés remény van arra, hogy gyökeres változásokat indítsanak el a brüsszeli politikában, ezért a folyamatban lévő ügyek előmozdítása lehet a fő cél. Hozzátette, az intézményesített európai együttműködésnek „nincs életképes alternatívája”, ugyanakkor Brüsszel, „amit politikai célként kijelöl, az rossz irányba megy, vagy olyan kérdést próbál szabályozni, amit tagállami szinten kellene szabályozni” – jelentette ki.
A politikus kitért a pedagógusok béremelésére is: elmondása szerint a kormány célja, hogy még ebben az évben megemeljék a pedagógusok bérét, 2025 januárjától pedig bruttó 800 ezer forint fölött lenne a pedagógus átlagbér, amelynek 13 százalékát finanszírozná az EU, 87 százaléka a költségvetésből származna – tette hozzá. Elhangzott továbbá, hogy Magyarország családbarát ország, a családpolitikai intézkedések a gyermekvállast ösztönzik, és a cél a jövőben is az, hogy kormány mindent megtegyen annak érdekében, hogy jobb lehetőséget teremtsen a gyermekvállalásra, valamint a hagyományos családmodellt támogassa, különböző kedvezményeket adva a családosoknak. Elmondta azt is, hogy a Demográfiai Csúcs hazánk külföldi elismertségét növelte.
A 2024-es önkormányzati választásokról szólva úgy fogalmazott, hosszú ideje megfigyelhető folyamat, hogy a településekért sokat tévő, „jó polgármestereket” párthovatartozástól függetlenül újraválasztják a szavazók, de Budapest ebből a szempontból sajátos helyzetben van. A kancelláriaminiszter szerint nem lesznek gyökeresen eltérő változások a jövő évi önkormányzati választásokon a 2019-eshez képest.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes