A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.
A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.
Idén 834-en pályázat érkezett be, melyből 156 nyertest választottak ki az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának pályázatán. Köztük van Karunk két oktatója Dr. Falyuna Nóra (Társadalmi Kommunikáció Tanszék adjunktus, Rektori Kabinet Iroda irodavezető) és Dr. Krasznay Csaba (Kiberbiztonsági Kutatóintézet intézetvezető).
Dr. Falyuna Nóra kutatásában a különböző dezinformációtípusok narratív összekapcsolódásait vizsgálja, a sovereign citizens movement (’szuverén állampolgárok mozgalma’, SCM) meggyőződéseinek magyarországi megjelenésén keresztül. Az online felületeken megfigyelhető interaktív (dez)információterjedési mechanizmusok miatt az SCM, szélsőségesen kormány- és államellenes összeesküvés-elméleteket valló, különféle áljogi dokumentumokat terjesztő, gyakran erőszakos aktivitást is mutató csoportok meggyőződései széles körben terjedtek több országban is, különösen a koronavírus-járvány idején. Előzménykutatásai alapján látszik, hogy ezek a meggyőződések Magyarországon is megjelentek, és a pandémia idején a tudományos dezinformációt terjesztő szereplők és csoportok beépítették narratívájukba. Egy időszakban különböző társadalmi jelenségekre reagáló, különböző tematikájú megtévesztő tartalmak együtt is terjedhetnek, ugyanakkor az online algoritmusok hálózatba szervezhetik ezeket, amit erősít a megtévesztő tartalmak hasonló logikája, kommunikációja, és egyes pszichológiai tényezők is. Mindez nehezítheti a potenciális társadalombiztonsági kockázatokkal járó tartalmak azonosítását. A kutatás az alábbi fontosabb pontok köré szerveződik: 1) tudományos feltáró vizsgálat még nem készült az SCM-meggyőződések magyarországi megjelenésének leírására,, ez mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos közeg számára hiánypótló, az eredmények pedig hasznosíthatók a jelenséggel érintett hatóságok, szervek számára; 2) a tudományos dezinformáció és a potenciálisan szélsőséges narratívák kapcsolódásai a tudománykommunikáció új elméleti és gyakorlati kérdéseit is felveti; 3) a megtévesztés jelenségeinek egzakt definiálása az online környezetben, ahogy a közösségi média tartalommoderációjával és szabályozásával kapcsolatos kérdések is problematizáltak, ugyanakkor a narratív összekapcsolódások figyelembe vétele új megfontolásokat adhat hozzá ehhez.
Dr. Krasznay Csaba kutatásának célja az orosz-ukrán háború offenzív kiberműveleteinek tudományos igényű elemzése, kitérve azokra a releváns taktikai, műveleti és (geo)stratégiai tapasztalatokra, melyek nyilvánosan hozzáférhetők. Kutatása során kitér a katonai kiberműveletek során használt technológiai, szervezeti és szabályozási tapasztalatok vizsgálatára is. Elsődleges gyakorlati célja, hogy kutatása eredményeit Magyarország katonai kiberműveleti erőinek képességfejlesztése során hasznosítani lehessen. Tudományos célkitűzése az MTA IX. osztályának Hadtudományi Bizottsága által jegyzett folyóiratokba való minőségi publikálás mellett egy monográfia kéziratának elkészítése az offenzív kiberműveletek témakörében, valamint sikeres habilitációs eljárás lefolytatása. Mindezt abban a szellemben kívánja végig vinni, hogy legkésőbb 2029-ben megfeleljen az MTA doktori cím követelményeinek. A tervezett hároméves kutatást összesen nyolc nagy téma vizsgálatának szenteli.
Sikeres pályázatukhoz gratulálunk, további kutatásaikhoz sok sikert kívánunk!
Szöveg: Dr. Fási Csaba