„Azzal, hogy Jevgenyij Prigozsin – az oroszok oldalán harcoló, a bahmuti csatában döntő győzelmet elérő Wagner-csoport vezetője – megindult Moszkva felé, aláírta a halálos ítéletét. Ki ölte meg? Teljesen mindegy. Nem volt szabad életben maradnia” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Hallgatói Önkormányzatának rendezvényén, a Fotelból a világ körül! című, nemzetközi témákkal foglalkozó előadássorozat újabb állomásán. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt az aktuális biztonságpolitikai helyzetről Bartók András, az NKE ÁNTK tanársegédje kérdezte.
„Ezt a háborút Oroszország kezdte el, de Ukrajna provokálta ki” – emelte ki Nógrádi György. A professzor az orosz-ukrán konfliktus kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország legfontosabb stratégiai céljai között szerepel, hogy Ukrajna semleges maradjon, azaz ne léphessen be a NATO-ba, és Herszon, illetve a Krím-félsziget orosz ellenőrzés alatt maradjon. „Mindkét fél korrupt, de míg az oroszok a sajátjukat, addig az ukránok a külföldről érkezett anyagi támogatás egy részét fordítják erre a célra” – nyomatékosította.
„Oroszországot nem lehet félreállítani, globális játékos” – hangsúlyozta Nógrádi György. Hozzátette: ne legyenek kétségeink, Oroszország atomhatalom. Ha a Krím védelmében atomháború alakulna ki, azt sem Eurázsiában, sem Észak-Amerikában nem fogják túlélni. 1962 őszén, a kubai rakétaválság idején a két szuperhatalom vezetője, Kennedy és Hruscsov végül a kompromisszumos megoldást választották és vérontás nélkül véget vetettek a hidegháborús időszak leghíresebb konfliktusának. A harmadik világháború szélén táncolva akkor mindkét fél engedett, mert nem voltak hajlandóak belesodródni egy, az emberiség pusztulásával fenyegető háborúba. A harmadik világháború árnyéka újra látható. Vajon 2024-ben is bölcs döntés születik?
Az atomhatalmi törekvések kapcsán elmondta: Észak-Korea Moszkva politikai, és Kína gazdasági támogatásával erőteljesen fegyverkezik, és fegyvereket ad el Oroszországnak. Észak-Korea atomhatalom, létét az atomfegyver biztosítja. Ha Szaddamnak vagy Khomeininek lett volna atomfegyvere, –ma is élnének – állította a szakértő.
Az orosz-ukrán háború lezárása kapcsán kiemelte: kevés szó esik arról, hol lesz Ukrajna nyugati határa. Valamint mi lesz a volt szovjet tagköztársaságokkal, ahol jelenleg élethalálharc folyik a fennmaradásért, az esetlegesen létrejövő vákuumokat azonnal „kitöltik”.
A nagyhatalmakról kifejtette: az Egyesült Államokkal szembeni ellensúlyt ma Oroszország és Kína mellett India jelenti. „A geopolitika felszálló csillaga egyértelműen Kína. Az USA vezető szerepe még megvan, de ereje csökkent, ugyanakkor Európa nem tekinthető globális játékosnak”.
Európa szenved, teret vesztett és esélye sincs arra, hogy (újra) nagyhatalomi pozíciói legyenek – fogalmazott a professzor. A kontinens geopolitikai helyzetével kapcsolatban leszögezte: ma szinte semmiben nem egységes, ezért nagyon nehéz elképzelni egy lehetséges európai együttműködést, például egy közös, európai hadsereget tekintve.
A V4-ek kapcsán Nógrádi György ismertette: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia között komoly érdekkülönbségek vannak. A négy ország kizárólag két dologban ért egyet. Mindannyian támogatják egy európai észak-dél tengely kialakítását (a nyugat-keleti mellé), valamint egyikük sem támogatja a térségbe irányuló migrációt. A Visegrádi négyek között – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő – a „barátság elmúlt”, felmerül a csoport bővítése is. A V4-ek helyzetét és politikáját egyebek mellett az nehezíti, hogy a lengyelek „zsigerileg utálják” az oroszokat és a németeket is, mindkettőjüket ellenségnek tekintik.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes