Miközben a magyar állami vezetők magasrangú diplomáciai tárgyalásokat folytattak szerb partnereikkel Palicson, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem delegációja Belgrádba látogatott, hogy az újvidéki Gazdasági Egyetem fiatal Társadalomtudományi Karával (Fakultet Društvenih Nauka) megindult együttműködést mélyítse el.
A belgrádi intézménnyel a kapcsolatfelvételre a Deli Gergely rektor úr által elindított és Gyurcsík Iván igazgató által irányított Ludovika Scholars Program eredményeként került sor: az FDN professzora, Slobodan Pajović az ösztöndíj elnyerése után kezdeményezte az intézményi együttműködést, melynek eredménye egy Latin-Amerika kihívásaira és lehetőségeire fókuszáló közös kutatási projekt elindítása, valamint a belgrádi intézmény által kiadott Social Horizons (Društveni Horizonti) folyóirat magyar kérdéseknek szentelt különszáma lett. A mostani eseményre a belgrádi magyar kulturális központban, a Collegium Hungaricum rendezvénytermében került sor, ahol előbb Szentgyörgyi Klára igazgató asszony köszöntötte az érdeklődőket, majd a belgrádi Társadalomtudományi Kar dékánja, Mirko Miletić professzor méltatta a megkezdett együttműködést. Bevezetőjében kiemelte, hogy a karon immár több mint 500 hallgató tanul hét szakon, minden képzési szinten. Így kiemelt jelentőségű a nemzetközi tudományos együttműködés kiépítése és erősítése, amelynek egyik gyümölcse a Ludovikával kialakított szoros kapcsolat. Ezt követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Zachar Péter Krisztián, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese szólt arról, hogy Szerbia mind Magyarország, a magyar kormány, mind a magyar felsőoktatás számára nemcsak stratégiai partnerként, de a Nyugat-Balkán kapujaként is kiemelt jelentőséggel bír. Magyarország a Nyugat-Balkánnal való kapcsolattartással a regionális stabilitáshoz kíván hozzájárulni, megelőzni az újabb felmerülő konfliktusokat és biztonsági kihívásokat. Ebben az oktatásnak és az ismeretek átadásának is kiemelkedő szerepe van, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig az egyik meghatározó multiplikátor lehet Magyarországon ahhoz, hogy a jövőben ezek a közös érdekek valósággá váljanak, és tovább erősödjön a két ország közötti kapcsolat. Az NKE, Magyarország egyik legfontosabb egyetemeként, amely a kormányzati intézmények számára is nélkülözhetetlen utánpótlási forrást jelent, mindent megtesz a magyar-szerb kapcsolatok fejlesztése és javítása érdekében.
Az NKE által nyújtott képzési lehetőségeket, a szerb hallgatók által is megpályázható ösztöndíjakat a Nemzetközi Iroda munkatársa, Dudás Éva ismertette az érdeklődőkkel, majd a Ludovika Scholars Program bemutatására került sor. Ennek keretében maga Slobodan Pajović professzor is beszámolt budapesti tapasztalatairól, méltatva a Ludovika infrastruktúráját, a program megszervezését, valamint annak lehetőségét, hogy a program keretében további közép-európai szakértőkkel tudott találkozni és eszmét cserélni.
A rendezvényen bemutatták a Social Horizons folyóirat legújabb, Magyarországnak szentelt lapszámát is, melynek vendégszerkesztői Orbán Endre és Zachar Péter Krisztián voltak. A lapszámban két nagyobb témakör mentén csoportosítva összesen 8 tanulmány olvasható. Egyfelől az európai kontextus elemzésével Magyarország mint tagállam jelenik meg, majd az aktuális belső dilemmák feltárásával Magyarország mint nemzetállam áll a lapszám fókuszában. Tálas Péter tanulmánya a közép-kelet-európai régió országaiban és társadalmaiban bekövetkezett biztonságpolitikai sokkokat és az azokra adott válaszokat vizsgálja, valamint azt, hogy ezek a sokkok és válaszok hogyan változtatták meg a közép-kelet-európai országok és az Európai Unió kapcsolatát 2008 óta. Az uniós közös fellépések állnak Varga Réka és Újvári Blanka tanulmányának középpontjában, amely az orosz-ukrán fegyveres konfliktusra adott válaszként az Európai Unió diplomáciai és jogi erőfeszítéseire világít rá. Az aktuális biztonsági kihívások új kontextust teremtettek a határokon átnyúló együttműködés számára is, így Fejes Zsuzsanna tanulmányában ezeknek a területeknek a jelentőségére összpontosít az Európai Unió kohéziós politikájában, valamint a szomszédságpolitika kialakításában. Végül az első rész zárásaként Tárnok Balázs az európai magyar kisebbségek kérdésére fókuszálva vizsgálja a Minority SafePacket, a 2013-ban indított európai polgári kezdeményezést, amely egy sor olyan jogi aktus elfogadására szólította fel az EU-t, amelyek javítják a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és erősítik a kulturális és nyelvi sokszínűséget az Unióban. A folyóirat második részében néhány nemzetközi jelentőségű magyar szakpolitikai kérdést mutatnak be a szerzők. Ennek megfelelően a balkáni országok számára is meghatározó jelentőségű kérdések közül a munkaerő-piaci és demográfiai helyzetet vizsgálja Marton Ádám tanulmányában, amely során nemcsak arra világít rá, hogy a magyarországi fejlemények hogyan viszonyulnak a nemzetközi trendekhez, hanem bemutatja az országspecifikus tényezőket is, például a termékenységi ráta elmúlt években bekövetkezett növekedését és az Ipar 4.0 vívmányait. Csiki Varga Tamás a folyóirat első részének biztonsági fókuszához igazodva a Magyar Honvédség 2010-es évek közepén megkezdett modernizációját vizsgálja. A tanulmány a Zrínyi Program kezdeményezéseit vizsgálva feltérképezi, magyarázza és értékeli a honvédelmi modernizáció belső mozgatórugóit. Pálvölgyi Tamás és Kovács Lajos tanulmányukban az éghajlatváltozással és az energetikai kihívásokkal kapcsolatos magyar politika alakulását elemzik, kiemelve, hogy a klímaváltozás hatásaira való felkészülés és az azokhoz való alkalmazkodás alapvetően a helyi közösségeken múlik. A folyóirat utolsó, Kis Norbert által jegyzett tanulmánya a magyar felsőoktatás reformjára reflektál, különösen a modellváltás új tulajdonosi struktúráira és azok nemzetközi mintáira, valamint az egyetemi autonómia mérhetőségének dimenzióira.
A Social Horizons aktuális lapszáma elérhető itt.
A rendezvény keretében a szerzők közül Tárnok Balázs tartott előadást tanulmánya témájában, ami a szerb-magyar kapcsolatok egyik pozitív elemeként is értékelhető, hiszen a két fél a nemzeti kisebbségek kérdését innovatív és nagyon proaktív módon kezeli. Előadásában Tárnok Balázs az európai magyar kisebbségek kérdésére fókuszálva vizsgálta a Minority SafePacket, a 2013-ban indított európai polgári kezdeményezést. Nemcsak a jogi keretet és a különböző uniós intézmények politikai nézőpontját mutatta be a nemzeti kisebbségek uniós szintű védelmével kapcsolatban, de a Minority SafePack egész Európára kiterjedő aláírásgyűjtését és az Európai Bizottság elutasító döntését is. Az EU-ban 40-50 millió ember tartozik valamely nemzeti kisebbséghez, e sokszínűség nélkül Európa közel sem lenne olyan gazdag, mint amilyen. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a gyakorlatban azonban az uniós intézmények nem gyakorolnak jelentős hatást ezek megőrzésére, szabályozására, ugyanis a jelenlegi közösségi jogi keretből hiányoznak a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó konkrét és végrehajtható rendelkezések.
A sikeres együttműködés a látogatás második napján a belgrádi egyetemi kar kampuszán folytatódott, ahol közös workshop keretében tárgyalták meg a Latin-Amerikába irányuló közös magyar-szerb társadalmi-gazdasági diplomáciai lépések lehetőségeit a résztvevők. A Slobodan Pajović és Szente-Varga Mónika által elnökölt rendezvényen Brazíliából online bekapcsolódva tartott előadást Juan Agullo professzor, valamint a helyszínen többek között Edita Stojić Karanović, a "Duna - Az együttműködés folyója" Nemzetközi Tudományos Fórum alapító elnöke. Szente-Varga Mónika előadásában rámutatott, hogy unikális lehetőség áll a két ország előtt, hiszen sok területen egyezik a szerb és magyar érdek és vélemény. Különösen a latin-amerikai térségben mutatkozik lehetőség, hogy ha Szerbia és Magyarország összefog, például a működő nagykövetségi épületek terének közös, osztott használata révén, ami költséghatékony, ugyanakkor nagyobb nemzetközi láthatóságot kínál. Kihasználva Szerbia és Magyarország korábbi korszakokból meglévő diplomáciai tapasztalatait a kultúra területére koncentrálva, a sport, a zene, a híres térségből érkezett személyiségek örökségét felhasználva lehetne a régiót megnyitni a két ország közös törekvései számára.
A kétnapos látogatás eredményeként a felek megállapodtak az együttműködés további elmélyítésében, a kölcsönös oktatói és diákcsere lehetőségeinek kidolgozásában, a megindított közös kutatás folytatásában, valamint ezekre alapozva további közös publikációk kezdeményezésében.
Szöveg: ÁNTK Nemzetközi Osztály
Fotók: Milana Pavković/Srbija Danas