Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia (IJOTEN) Társasági jogi rovatának első műhelykonferenciáját tartották a Civilisztikai Tanszék szervezésben május 30-án, amelyen két szócikket vitattak meg a résztvevők.
Bakos-Kovács Kitti, az SZTE ÁJTK adjunktusa által készített A jogi személyek átalakulása szócikket Szikora Veronika a DE ÁJTK dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára opponálta, Dziuba Leszek az Andrássy Universität adjunktusa A társasági szerződés tartalomszabadsága című munkáját Auer Ádám, a Civilisztikai Tanszék egyetemi docense, a Társasági jogi rovat szerkesztője opponálta. Az elkészült szócikkek mutatják a műfaj nehézségeit és ugyanakkor hiánypótló jellegét. A résztvevők bepillantást nyerhettek a szócikkek elkészítésének munkafolyamatába, és az egyes tudományos problémákat közösen vitatták meg. Az elhangzott észrevételeket követően, a szócikkeket hamarosan publikálják.
A rendezvény második részében két, a tanszékhez kötődő kötetet mutattak be. Elsőként Auer Ádám (szerk.): Köz-szerződési jogi koncepciók (Akadémiai Kiadó, 2022) című tanulmánykötetet következett. A kötet alapja a Civilisztikai Tanszék 2021. december 10-én tartott konferenciája, melyen a téma közjogi és magánjogi szakértőit hívta meg a tanszék abból a célból, hogy azt átfogó jelleggel közelítsék meg, és teret nyújtsanak egy olyan vitának, amely a közszerződési jelenségek vizsgálatát tűzte ki célul. A kötet logikájához illeszkedően, a könyvbemutatón is köz- és egy magánjogi megközelítést hallhattak a résztvevők. Lapsánszky András tanszékvezető egyetemi docens (SZE DF ÁJK) és az NMHH elnök-helyettese a kötet átfogó jellegét emelte ki, és kitért arra, hogy a közigazgatási jogi feladatok ellátásában hol lehet helye a kötetben szereplő megoldásoknak. Az elemzés során ki kell térni a gazdasági megfontolásokra és arra, hogy az állam mint szabályozó és szerződő fél milyen rendszert alakít ki ezekben a megállapodásokban. Az állampolgárok védelme elsőrendű feladat ezeknél a megoldásoknál, és egy hatékony szerződési megoldás, megfelelő törvényi szabályokkal ehhez adekvát keretet tud nyújtani.
Menyhárd Attila egyetemi tanár (ELTE ÁJK) elsősorban magánjogi szempontból értékelte a kötetet. A könyv véleménye szerint rávilágít arra, hogy a közszerződések jelenségét érdemes mélyebben kutatni, és lehet, hogy olyan alapvető kérdések átgondolását is szükségessé teszik, mint az állam magánjogi jogalanyisága, vagy pedig a szerződés mint kategória alkalmazását a közszerződéses megállapodásokra. Megfigyelhető az is, hogy a szerződési jog fejlődésének olyan szakaszában tartunk, ami azt eredményezi, hogy egyes dogmatikai premisszák átgondolása szükséges, amelyek a közszerződési témán keresztül is látszik, hogy gondolkodásunkban nem feltétlenül tarthatók fenn jelenlegi tartalommal. A résztvevők és a recenzensek is egyetértettek abban, hogy a kötet hiánypótló jellegű, és a további viták lefolytatásához is kiindulópont lehet. A további vitákat pedig érdemes folytatni, mert ez a területe a jogrendszernek megkerülhetetlen és a felmerülő kérdések mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentősek. A kötet egyik tanulmányának szerzője, Horváth M. Tamás professzor (DE ÁJTK) ezzel a céllal folytatta annak alapgondolatát és indított vitát a Jogtudományi Közlöny hasábjain.
A rendezvényen bemutatták Muzsalyi Róbert, a Civilisztikai Tanszék adjunktusának Az európai számlazárolási rendelet kommentárja című könyvét is. A művet egyfajta dialógus formájában, felváltva és kiemelve annak főbb sajátosságait Osztovits András (KRE ÁJK) elsősorban EU-jogi, Udvary Sándor (KRE ÁJK) pedig eljárásjogi szempontból ismertette. Mindkét recenzens kitért a mű hiánypótló jellegére: hangsúlyozták, nagy szükség van olyan elméleti és gyakorlati szempontból is megalapozott munkákra, amelyek elősegítik az olyan komplex, sui generis eljárásokat szabályozó uniós jogszabályoknak a megértését és alkalmazását, mint amilyen az európai számlazárolási rendelet. Osztovits András hozzászólásában rámutatott a rendelet alapszerződésekben megfogalmazott célkitűzéseire, emellett hangsúlyozta annak gazdasági jelentőségét is az összeurópai szinten meg nem térülő, kifizetetlen követelések határon átnyúló behajtásának nehézségei vonatkozásában.
Udvary Sándor a könyv kommentár jellegét emelte ki, álláspontja szerint a szerző megfelelően igazodott a műfaj sajátosságaihoz, mindemellett olyan fontos nóvumokat is megjelenít, amelyek a magyar polgári eljárásjog és a végrehajtási eljárás szabályainak új jogintézményekkel való kiegészítését is elősegíthetik. E körben szót ejtett – többek között – arról, hogy a rendelet alkalmazása során a bankszámlák zárolására egyszerre több tagállamban az adós meghallgatása nélküli, ex parte eljárásban, és a számlainformációk beszerzésére irányuló mechanizmus alkalmazása mellett is sor kerülhet.
A rendelet kapcsán mindkét recenzens felhívta a figyelmet egy-egy olyan komplex jogkérdésre is, amely további kutatás és elemzés tárgya lehet, így elsősorban fontos lenne tisztázni az uniós rendelet autonóm fogalomhasználatból eredő nyelvi félreértéseket, továbbá bemutatni a magyar jogalkalmazás tapasztalatait is.
Szöveg: Civilisztikai Tanszék
Fotó: Szilágyi Dénes