NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

„Kína és szomszédai” – Kerekasztal-beszélgetés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

2023. május 26-án került megrendezésre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a „Kína és szomszédai” című kerekasztal-beszélgetés, mely rendezvény az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszék, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja és a Milton Friedman Egyetem közös szervezésében jött létre, az „Eurázsia Kerekasztal” című rendezvénysorozat keretében.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Dr. habil. Csoma Mózes, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa; Dr. Háda Béla, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa; Dr. P. Szabó Sándor, az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, továbbá Dr. Klemensits Péter, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa, a beszélgetés moderátora.

A kerekasztal-beszélgetés első részében Dr. P. Szabó Sándor áttekintette a Kínai Népköztársaság viszonyát a szomszédos országokhoz, majd összegezte a kínai szomszédságpolitika főbb sajátosságait, illetve ennek szerepét a kínai külpolitika rendszerében. Hangsúlyozta, hogy Kína szűkebb régiója, az ázsiai régió napjainkban a világgazdaság működésének és növekedésének meghatározó szegmense, ezért is igen lényeges tanulmányozni ezen térség nagy- és középhatalmainak egymáshoz fűződő kapcsolatát, valamint a különféle együttműködési mechanizmusok, multilaterális szerveződések fejlődését e régióban.

Dr. Háda Béla történeti kontextusba helyezve, az 1950-es évektől indulva mutatta be India, Pakisztán és Kína komplex viszonyrendszerét, kitekintéssel a főbb aktuális regionális kihívásokra, érintve az indiai-amerikai kapcsolatok várható alakulását is. Emellett elemezte további dél-ázsiai országok (Nepál, Bhután, Banglades és Sri Lanka) nemzetközi helyzetét, átfogó képet adva ezen szubrégió alapvető külügyi, diplomáciai összefüggéseiről. Kiemelte, hogy India napjainkban és várhatóan a jövőben is igen fontos szerepet tölt be regionális középhatalomként a térségi erőviszonyok alakulásában.

Dr. Csoma Mózes a korai idők meghatározó történelmi eseményeire is kitérve ismertette a koreai nép Kínához és Japánhoz fűződő kapcsolatának hátterét, majd a II. világháborút követő évtizedek főbb kül- és belpolitikai változásai mentén követte végig, hogy miként alakult – érdekszférák „törésvonalán”, konfliktuszónájában – Észak- és Dél-Korea diplomáciai irányultsága, egymáshoz és a globális nagyhatalmakhoz való viszonya. Rámutatott, hogy ezen terület kapcsán a félsziget komplex helyzete, a viszonyrendszerek soktényezős jellege igen nehézzé teszi a nemzetközi dinamikák, változások hosszabb távú előrejelzését. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Dél-Korea és Japán elmúlt időszakban lezajlott közeledése történelmi jelentőségű változás.

A fentiek mellett a beszélgetés résztvevői számos további kérdéskörben is megosztották gondolataikat a hallgatósággal, így pl. az idén tíz éves jubileumához érkező, kínai „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezés térségi hatásai kapcsán.A szakértők elemzéseikben kiemelten foglalkoztak Kína, India, illetve a „két Korea” Amerikai Egyesült Államokhoz, valamint Oroszországhoz fűződő viszonyával, különös tekintettel az elmúlt időszak globális fejleményeire: egyebek mellett értékelték az orosz-ukrán háború várható hatását a térséghez tartozó egyes országok nemzetközi kapcsolatainak alakulására.

 


Címkék: ÁNTK