„A 2022-es parlamenti választás több szempontból is fordulópontot hozott Olaszországban. Az elmúlt közel tíz év választási rendszert érintő intézkedései (választási reformok, alkotmánybírósági döntések, alkotmánymódosítási törekvések, parlamenti reformok stb.) következtében tavaly szeptemberben – a köztársasági korban először – az olasz választópolgárok azonos választási rendszer keretében választhatták meg a Képviselőház és a Szenátus új tagjait” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi Estek május 3-i előadásán. A 2022-es olasz parlamenti választásokról és Olaszország első női miniszterelnökéről Tanács-Mandák Fanni, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani- és Közpolitikai Tanszékének adjunktusa beszélt.
„Korábban Olaszországban soha nem tartottak választásokat szeptemberben – nem is előnyös a rövid kampányidőszak miatt –, 2022-ben azonban előrehozott parlamenti választásokat kellett tartani, holott a választások kiírása csak az idén lett volna esedékes” – hangsúlyozta Tanács-Mandák Fanni, az olasz belpolitikai rendszer szakértője. Az NKE ÁNTK adjunktusa elmondta: Olaszországban mindez nem számít különlegesnek, az olasz kormányok 1948–1992 között átlagosan egy éves időtartamúak voltak, 2011–2018 között négy kormány, 2018–2022 között pedig három koalíciós kormány váltotta egymást.
A regnáló politikai rendszerrel szembeni kiábrándultság miatt a választók 2018-ra az Öt Csillag Mozgalom által kínált rendszerellenes irányba tolódtak el. A „párt” (2009-től gyakorlatilag a nulláról) 2013-ban és 2018-ban is jelentős sikereket ért el a választásokon. 2018-ban (30 százalék fölötti támogatottsággal) ők voltak a legnagyobb százalékban támogatott politikai erő. Ekkor Georgia Meloni pártja, a Fratelli d’Italia (FdI, Olasz Testvérek) még csak 4 százalékos támogatottságot kapott.
2018 és 2022 között az első és a második Conte-kormány, majd a Draghi-kormány öszvérkoalíciói a választók teljes kiábrándultságát idézte elő, amelyet 2022 szeptemberében minden idők legalacsonyabb választási részvétele is bizonyított. Míg 1948-1976 között 92-93 százalékos részvétel, a 2000-es években 80% körüli részvétel jellemezte a választásokat, addig 2022. szeptember 25-én a választásra jogosultak mindössze 63,9 százaléka adta le voksát.
A 2022-es olaszországi választásokat a Jobbkézép Koalíció nyerte. A Georgia Meloni által vezettet FdI, a Matteo Salvini által vezetett Liga (Lega) és a Silvio Berlusconi által vezetett Forza Italia együttesen 43 százalékot értek el. Az FdI sikerét annak is köszönheti, hogy soha nem vett részt az elmúlt évek öszvérkoalícióiban, ezért Meloninak nem kellett felelősséget vállalnia sem az elmúlt évek kudarcaiért, sem a megszorító intézkedésekért, ezért a Berlusconiból majd Salviniből kiábrándult szavazók „megérkeztek” az FdI-be. Így 2022. október 22-én a Georgia Meloni által vezetett FdI – a Jobbközép Koalícióban is kiemelkedő arányú 26 százalékos támogatottsággal – elképesztő arányú győzelemmel vette át a stafétát Olaszország első női miniszterelnökeként.
Napjainkban, 2023 tavaszán is erősen tartja magát a jobbközép erő, a nagyjából 150 napos Meloni-kormány meglehetősen jó mutatókat produkál. Az olasz gazdaság mutatói javulnak, a kormány tevékenységét egészségügyi reform, nyugdíj reform, és 50 év után adóreform jellemzi.
Giorgia Meloni olasz politikus 1977-ben született Rómában. A politikai életbe 1992-ben, tizenöt évesen lépett be. 29 éves korában, 2006-ban a Képviselőház legfiatalabb képviselőjének és alelnökének választották meg. A negyedik Berlusconi-kormány ifjúsági minisztere lett 31 évesen, amellyel az ország történetének legfiatalabb tárcavezetője volt. 2022-óta Olaszország miniszterelnöke, az ország első női kormányfője, a Fratelli d’Italia párt vezetője.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes