A teljesítményértékelés a magyar közigazgatásban hosszú évek óta kiemelt figyelmet kap. Hazafi Zoltán, az Emberi Erőforrás Tanszék vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „nemcsak elméleti összefüggései vannak a teljesítményértékelésnek, hanem kiemelten fontos a gyakorlati tapasztalatok, a praktikum megismerése”. A Közszolgálati, HR és Integritás TDK szervezésében megvalósuló eseményt a különböző hivatásrendek között megmutatkozó különbségek megvilágítása és a jó gyakorlatok hangsúlyozása hívta életre. Ludányi Dávid, az Emberi Erőforrás Tanszék tanársegédje, Magyary Zoltán és Lőrincz Lajos iskolateremtő professzorok szavait felidézve ismertette a problémát a kerekasztal résztvevőivel, amely a legtöbbször kritikaként fogalmazódik meg a teljesítményértékeléssel szemben. Ezt követően a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a teljesítményértékelést először HR szempontból, majd pedig a jogi szabályozás oldaláról járták körül.
A résztvevő szakemberek hangsúlyozták, hogy a teljesítményértékelésnek nagy jelentősége van a közigazgatási szervek működése szempontjából. Az értékelés segítségével azonosíthatók lennének a szervekben a kitörési pontok. Bokodi Márta vezetőképzési tréner, HR tanácsadó kiemelte, hogy „a teljesítményértékelés nemcsak a vezetők, hanem a dolgozók számára is fontos. Az értékelés során a dolgozók visszajelzést kapnak a munkájukról, ami segíti őket abban, hogy javítsanak a teljesítményükön. Az értékelés alapján a dolgozók is könnyebben tudják felmérni, hogy hol állnak a munkájukkal a szervezetben, és milyen lehetőségeik vannak a továbbfejlődésre”. A gyakorlatban azonban inkább a jutalmazásra helyeződik hangsúly. A teljesítményértékelést elsősorban illetményeltérítés vagy jutalom megállapításához használják. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy a fejlesztési célok legalább annyira fontosak lennének, mint a jutalmazási célok.
A különböző hivatásrendek esetében a teljesítményértékelésről rendelkező jogi szabályozások eltérőek. Míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetében kötelező, addig a kormányzati igazgatásban a vezető dönthet az értékelés időpontjáról és gyakoriságáról. „A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kötelező a teljesítményértékelés. Itt mérhető célokat is meg kell határozni, ám vannak olyan munkakörök, ahol nagyon nehéz a munkavégzés jellegéből fakadóan mérhető célokat meghatározni” – emelte ki válaszában Magasvári Adrienn pénzügyőr alezredes, tanársegéd. Az objektív mérési rendszerek meghatározása nehéz lehet, mivel a tisztviselők által végzett feladatok és eredmények igen változatosak lehetnek, és a munkakörök, álláshelyek közötti összehasonlítások sem mindig egyszerűek. A beszélgetés résztvevői ezzel kapcsolatban egyöntetűen kiemelték, hogy nagy kihívás a szubjektivitás is. Az értékelők szubjektív véleménye és megítélése a tisztviselők teljesítményéről befolyásolhatja az értékelés eredményét. Ezért fontos, hogy a mérési rendszerek objektívek és átláthatók legyenek, hogy az értékelők szakszerűen végezzék a feladatukat.
Önmagában az is kérdés, hogy alul vagy éppen túlszabályozott területként tekinthetünk-e a teljesítményértékelésre. „Nem szabályozási problémaként tekintek a teljesítményértékelésre, az egyszerűsödés irányába tartunk a kormányzati igazgatásban. Fejleszteni lehetne a szervezeti sajátosságok szerint vagy a mai kornak megfelelően modernizálni” – osztotta meg gondolatait a Pénzügyminisztérium Humánpolitikai Főosztályvezetője, Polonkai Krisztina.
A beszélgetés résztvevői azonban egyetértettek abban, hogy a teljesítményértékelésnek számos előnye lehet, ha sikerül a fenti nehézségeket áthidalni. A tisztviselők motivációját növelheti az értékelés, mert visszajelzést kaphatnak arról, hogy milyen célok felé kell törekedniük, és hogy milyen eredményeket kell elérniük a szervezet sikeressége érdekében.
Szöveg: Kamrás István
Fotó: Orsó Márton László