Négy török vendégprofesszor is hozzájárult ahhoz, hogy az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar érdeklődő szakértői interdiszciplináris áttekintést kaphassanak az aktuális törökországi egészségpolitikai kérdésekről és vitákról. A 2023. április 5-én megrendezett workshop keretében komoly témák kerültek napirendre, melyek nemcsak a török közpolitika számára, de a magyar közigazgatásnak is tartogattak tanulságokat.
Bevezetőjében Ahu Sumbas, a Hacettepe Egyetem docense, aki a 2023 év tavaszi félévében a Ludovika Fellowship keretében az NKE-n oktat, hangsúlyozta, hogy az egészség az alapvető emberi jogok egyike. Az elmúlt évek globális világjárványa mutatott rá arra, hogy ez a jog nem választható el a gazdasági, jogi és politikai fejleményektől és politikáktól. Ugyanis az egészséghez való jog védelme mind egyéni, mind társadalmi szinten figyelemre méltó gazdasági és politikai hatásokat vált ki. Ezért szükségessé vált az egészségtudományok átfogó, többdimenziós és multidiszciplináris megközelítése, amely során a társadalomtudományok új szemléletet és vizsgálati perspektívát tudnak behozni a kérdéskörben. A workshop ennek megfelelően a közgazdaságtan, a jog és a politika területéről kiindulva elemezte a világjárvány hatásait.
Dr. Pelin Varol İyidogan, a Hacettepe Egyetem professzora a törökországi vakcinálási hajlandóság változásáról beszélt. Kiemelte, hogy a kötelező védőoltások megjelenése óta megfigyelhető volt az oltásellenes és oltást pártoló társadalmi erők jelenléte. Ezért fontos, hogy a megfelelő közpolitikák kiválasztása érdekében a tudósok feltárják a társadalom oltásokhoz való hozzáállását. A Richard Musgrave közgazdász által megteremtett érdemjószág (merit goods) kategóriáját vizsgálva mutatta be, miért tekinthető az oltás is e kategóriába tartozó, pozitív externáliákat hozó jószágnak. Véleménye szerint a kormánynak ösztönöznie kell ezeknek a javaknak a fogyasztását azáltal, hogy az emberek érdekeit követi és paternalista indíttatásból cselekszik, akár a fogyasztói szuverenitás rovására. Mivel pedig a Covid-19 vakcinákkal kapcsolatban komoly fenntartások is mutatkoztak, a kormányzatnak jobban kellene tájékoztatnia a lakosságot a vakcinákról, támogatni szükséges az oltásokkal kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket, és döntéseivel növelni kellene az oltások iránti keresletet.
Dr. Burcu G. Özcan Büyüktanir, a Hacettepe Egyetem Jogi Karának docense és az Egészségügyi Jogi Kutatóközpont vezetője a gyermekeken végzett klinikai gyógyszerkísérletek jogi következményeiről és kihívásairól beszélt. Ennek során bemutatta a török szabályozást, valamint a nemzetközi jogi környezetet. Kiemelte, hogy a felek közötti jogviszony jellege attól függően változik, hogy a klinikai vizsgálatok tudományos vagy terápiás célokat szolgálnak, azonban mindenképpen egy szerződéses kapcsolat áll fenn. A gyermekeken végzett klinikai gyógyszerkísérletekben a gyermek az önkéntes, és a törvényes képviselő a gyermek nevében köti meg a szerződést. Ezért a gyermekeken végzett klinikai vizsgálatok előfeltétele a gyermekek érdekeinek lehető legjobb és legteljesebb érvényesülése. Hangsúlyozta, hogy a gyermekek irányába is megfelelő tájékoztatást kell nyújtani, különösen, mivel a mentális kompetenciák birtokában elvárt, hogy véleményt is nyilváníthasson a helyzetről. Véleménye szerint a gyermek önkéntesekkel végzett klinikai gyógyszerkísérleteknél a legérzékenyebb kérdés a felügyelet és a felügyeleti joggal való visszaélés elkerülése. Emellett beszélt a Covid-oltások alkalmazásának török mintájáról is a gyermekek esetében.
Dr. Eda Yeşil, a Kirikkale Egyetem közpénzügyekkel foglalkozó docense az egészségügyi kiadások kérdését vizsgálta, bemutatva, hogy ezek sok országban a második legnagyobb kiadási területté váltak, különösen a fejlett gazdaságokban. A népesség elöregedésével és az egészségügyi technológiák fejlődésével ez a struktúra várhatóan egyre inkább fennmarad, így különösen érdekes, hogy egy váratlan helyzet, mint a globális pandémia miként befolyásolta ezeket a trendeket. Általában a kormányzat egyik fő kötelezettségének tekintik a hasznos áruk és szolgáltatások körébe tartozó megelőző egészségügyi szolgáltatásokat, valamint hogy a közszféra kiadásaiban a gyógyító szolgáltatások helyett a megelőző egészségügyi szolgáltatások élvezzenek prioritást. Rámutatott, hogy a jó egészséget emberi jogként fogadják el, és a fejlett és célzott közegészségügyi politikák megléte kulcsfontosságú tényező az emberek közötti egyenlőtlenségi szakadék megszüntetésében, nemtől, etnikumtól, életkortól és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül. Éppen ezért a váratlan pandémiás körülmények jelentős nyomás alá helyezték a kormányokat, hogy számos egyéb mellett sürgősségi támogatást nyújtsanak az egészségügyi ágazatnak. A közgazdasági elemzés bemutatta, hogy miként lehet elemezni egy állam külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét. Többek között a növekedés, a munkanélküliség, a folyó fizetési mérleg egyenlege, a közegészségügyi kiadások és az államadósság a fő meghatározói az államadós-besorolásoknak és a hitelkockázati feláraknak. Az elemzés során arra mutatott rá a professzor, hogy a közegészségügyi kiadásoknak nincs jelentős hatásuk a hitelmulasztási különbözetekre.
Lovászy László, az NKE ÁNTK tudományos főmunkatársa általános megfontolásokat mutatott be az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés tendenciáiról és kihívásairól Törökországban. A többi előadáshoz kapcsolódóan világított rá, hogy az egyéni egészségállapot milyen módon befolyásolta a koronavírus terjedését, súlyos lefolyását és a halálozási arányokat, valamint hogy melyek a török és a magyar eset közötti hasonlóságok és eltérések. Adatokkal alátámasztva hívta fel rá a figyelmet, hogy az egyéni viselkedés és egészségtudatosság milyen meghatározó a közegészségügyi rendszer teljesítményéhez képest. Bemutatta, hogy Törökországban él Európa legnagyobb fiatal népessége. Az átlagéletkor Törökországban 30 év, míg az uniós országokban 43,9 év. Az ország lakosságának mindössze 9%-a 60 év feletti, míg a 15 és 24 év közötti fiatalok a 82 millió lakos 15,6 százalékát teszik ki. Felhívta rá a figyelmet, hogy a fejlett világban az egészségügyi kiadások növekedésének elsődleges oka a népesség elöregedése, így Törökországban a GDP-hez viszonyított összes egészségügyi kiadás az OECD-országok között a legalacsonyabb, a GDP 6,3%-a. Az előadás rámutatott az elmúlt évek jelentős változásaira, így arra, hogy a 2000-es és 2010-es évek egészségügyi reformjainak köszönhetően sikerült elérni a lakosság általános egészségbiztosítási lefedettségét, és javult az egészségügyi szolgáltatások általános minősége Törökországban. Lovászy László, aki korábban az ENSZ fogyatékos személyek jogaival foglalkozó szakértői bizottság (UNCRDP) szakértője és egyben raportőre is volt, rámutatott, hogy a szép kép mögött még mindig találhatók komoly kihívások, mint amilyen a mozgáskorlátozott és szellemi vagy tanulási fogyatékossággal élő személyek egészségügyi helyzete. Ugyancsak felhívta a figyelmet az elsődleges veszélyforrást jelentő elhízás, dohányzás és alkoholfogyasztás megelőzésére, valamint az elöregedő társadalmak új kihívásaira (szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség, aktív időskor, generációk közötti szolidaritás) és a várható technológiai változások megfelelő adaptálására.
A török szakértőkkel folytatott beszélgetés során az ÁNTK nemzetközi jogi, közpénzügyi, nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó munkatársai tárták fel a témakörök mélyebb aspektusait és fektették le a jövőbeni szakmai együttműködés alapköveit.
Szöveg: ÁNTK Nemzetközi Osztály
Fotók: Szilágyi Dénes