A több mint egy éve tartó orosz-ukrán háború eddigi történéseiről, a nagyhatalmi törekvésekről és a szankciók hatásairól tartottak kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) március 27-én. A Nemzetközi és Európai Szakkollégium, valamint a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium által szervezett eseményen Kaiser Ferenc, Tálas Péter és Stepper Péter osztotta meg gondolatait a hallgatókkal. A diskurzus moderátora Pálinkás Petra volt.
Attól függően, hogy milyen az egymásnak feszülő erők egymáshoz viszonyított képessége, a hadtudomány megkülönböztet aszimmetrikus, nem szimmetrikus és szimmetrikus háborút – fejtette ki Kaiser Ferenc, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense a kerekasztalbeszélgetésen. Hangsúlyozta: a mostani a legrosszabb fajta, vagyis szimmetrikus háború, amelyben a két fél képességei kioltják egymást, ami azért rossz számunkra, mert a konfliktus így sokáig elhúzódhat.
Ez egy poszthegemoniális háború – jelentette ki Tálas Péter, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője, aki szerint ez a háború arról szól, hogy az Egyesült Államok hatalmi szerepe csökkenni kezdett, és a nagyobb, vagy kisebb hatalmak – amelyek megkérdőjelezik az Amerika és szövetségesei által kialakított status quo-t – elkezdtek mozgolódni. Úgy fogalmazott: Oroszország véget akar vetni annak, hogy 2014 óta az Egyesült Államok és Európa diktál ebben a térségben. Hangsúlyozta: ebben a háborúban sokkal fontosabbak a politikai szándékok, mint a katonai tevékenység. Rámutatott: sem Oroszország, sem Ukrajna, sem a Nyugat nem készült fel erre a háborúra.
A realista gondolkodók szerint érdekszférák konfliktusa ez a háború – erről már Stepper Péter, a NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének adjunktusa beszélt, aki szerint a Nyugat így próbálja csökkenteni a saját politikai felelősségét. A liberális narratíva szerint viszont az orosz-ukrán háború a szabályalapú világrend ellen irányuló agresszív támadás – fejtette ki, hozzátéve: eszerint nem azért kell megvédeni Ukrajnát, mert ez az ország olyan fontos, hanem azért, mert ezek az összecsapások rendkívül rossz precedenst teremtenek. Felhívta a figyelmet arra a konstruktivista felfogásra is, hogy egy lokális konfliktust miért kezelnek globális mértékű ellentétként. Szerinte kérdés az is, meddig tart majd az egységes nyugati álláspont, amellyel az ukránok honvédő háborúját támogatják.
A szakértők beszéltek a fegyveres konfliktus eddigi főbb összecsapásairól is, amelyek elvezettek a jelenlegi helyzet kialakulásához. Kaiser Ferenc felidézte azt a nagyméretű orosz kibertámadást, amit Ukrajna ellen indítottak. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az oroszok katonai ereje elégtelen volt ahhoz, hogy egy villámháborúval legyőzhessék az ukránokat. Tálas Péter az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharchoz hasonlította a háborút, amellyel szerinte az ukránok most nemzetállamot építenek, ami számukra minden áldozatot megér. Antony Blinken amerikai külügyminisztert idézve azt mondta: ha az oroszok fejezik be a harcot, akkor a háborúnak lesz vége, ha az ukránok fejezik be a küzdelmet, akkor Ukrajnának lesz vége. Stepper Péter hangsúlyozta: jelenleg sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Ukrajna nem érdekelt a fegyverszünetben. Emlékeztetett Kína béketervére is, amely szerinte azt jelenti, hogy Peking számára nem jött jókor a háború, bár valószínű, hogy előzetesen tudtak róla. Hozzátette: a pekingi béketerv azt is jelentheti, hogy Kína fel akarja hívni Amerika figyelmét saját nagyhatalmi státuszára.
Az uniós szankciókkal kapcsolatban Tálas Péter elmondta: 10 csomag született, amelyekben vannak egyénre szabott (bankok, ingatlanok, hajók), illetve technológiai és kereskedelmi szankciók is. Hangsúlyozta, hogy ezek nem egy, hanem inkább 4-5 éven belül kezdik el kifejteni a hatásukat, és Oroszország viszontszankciókat alkalmazott például a gáztározóknál. Kifejtette, hogy a szankciókkal nehezebbé válik a háború finanszírozása, a 2014-ben indított szankciók hatása például most érzékelhető. Szerinte azért fontos, hogy ki nyeri meg a háborút, mert ha az oroszok győznek, akkor hasonló helyzet alakulhat ki, mint a II. világháború utáni kétpólusú világban. Stepper Péter arról beszélt, hogy Magyarország hosszú távon sokat veszíthet az érdekszféra politika kialakulásával, Európára azonban valószínűleg mindenképpen rossz hatással lesznek a szankciók. Kaiser Ferenc az orosz és a kínai társadalmi berendezkedés, valamint az európai és az amerikai demokrácia különbségeire világított rá, kiemelve ugyanakkor azt is, hogy a demokratikus államoknak is vannak hibái.
A szakértők a beszélgetés végén azt valószínűsítették, hogy biztosan lesz ukrán ellentámadás, a harcok további kimenetelét, illetve Ukrajna újjáépítését pedig a nagyhatalmi érdekek befolyásolják majd.
További részletek az egyetem tudományos-ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu weboldalán olvashatók.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes