Megalakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oroszország Története Kutatóműhelye – jelentette be Deli Gergely, az intézmény rektora március 22-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. Az eseményen bemutatták a kutatóműhely vezetője, Sashalmi Endre, a Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke egyetemi tanára legújabb, angol nyelven megjelent, Russian Notions of Power and State in a European Perspective című könyvét.
Deli Gergely felidézte a 2016 és 2018 között megvalósult, a Jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés elnevezésű programot. Ebben zajlott egy államelméleti alapkutatás Cs. Kiss Lajos, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének kutatóprofesszora vezetésével, amelyben Kiss Lajos András és Sashalmi Endre is részt vett – részletezte. Kitért arra, hogy ez a kutatás szolgált a 2020 májusában a Ludovika Egyetemi Kiadó által megjelentetett, ugyancsak Sashalmi Endre által írt könyvnek, amelynek témája a koraújkori és újkori orosz államiság volt. A rektor emlékeztetett: a művet bemutató, 2020 októberében megtartott konferencián kezdeményezte Cs. Kiss Lajos az orosz államiság széles értelemben vett problematikáját bemutató kutatóműhely létrehozását. A professzor az elmúlt két évben Sashalmi Endrével közösen dolgozta ki ennek alapjait – mondta.
Deli Gergely a kutatóműhely célkitűzései között említette Az orosz állam életrajza című kötet elkészítését 2025 végéig, illetve olyan tanulmányok megírását, amelyek témái a 18. és a 21. század közötti orosz politikai gondolkodás európai perspektívája, az orosz állam nagy korszakai és kiemelkedő alakjai, valamint az orosz politika és államelméletek, diplomáciatörténet lesznek. A rektor beszédét a kutatóműhely tagjainak – Gecse Géza, Fülöp Mihály és Halász Iván, Bebesi György, Sashalmi Endre, Schrek Katalin, Kiss Lajos András – felsorolásával zárta, akik a hazai ruszisztika kutatásának elismert alakjai.
Halász Iván, az NKE ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék vezetője, az esemény moderátora kiemelte: nagyon fontos az alapok és a források kutatása. Sashalmi Endréről elmondta: pályája kezdete óta Pécshez kötődik és kutatóként a koraújkori orosz hatalom- és államfelfogással, illetve annak szimbolikájával foglalkozik, amit soha nem elszigetelten vizsgált, hanem Nyugat-európai kontextusban, amit a most megjelent könyv címe is jelez.
A szerző köszönetet mondott Cs. Kiss Lajosnak a kutatóműhely ötletéért, illetve Deli Gergelynek a kötet felkarolásáért. A könyv keletkezéséről Sashalmi Endre elmondta: mint mindenhez, ehhez a műhöz is kellett szerencse, mert a már említett kutatás eredményeként nemcsak a magyar nyelvű kötet született meg 2020-ban, hanem olyan tanulmányok is, amelyek a most megjelent angol nyelvű műbe is bekerülhettek. Felidézte: a bostoni Academic Studies Press kiadója már 2019-ben megkereste, majd beszélt azokról a kutatásokról is, amiket 2022-ben folytatott a Hörcher Ferenc által vezetett Politika- és Államelméleti Kutatóintézetben. A szerző felajánlott egy tiszteletpéldányt az egyetem könyvtárának, amit a rektor vett át.
Képes György az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense szerint Sashalmi Endre könyvének célját a kötet epilógusának címe foglalja össze: „Az államiság jelentősége a mai Oroszországban”. Hangsúlyozta: mindez nagyon fontos számunkra ahhoz, hogy megérthessük ezt az államot és viszonyulását az európai, valamint az eurázsiai kultúrkörhöz. Felvetette, hogy ezért is lenne hasznos, ha elkészülne a kötet magyar fordítása, mert fontos megállapításokat tartalmaz az államtörténet fejlődéséről és arról, mindez hogyan valósult meg Oroszországban. Kiemelte Nagy Péter cár uralkodását, majd a kötet alapján ismertette a nyugat-európai és az orosz állam fejlődésének részleteit is.
Hörcher Ferenc felidézte az orosz kultúrával való személyes találkozását, majd a kötet újszerű fogalomtörténeti és az ikonográfiai módszertanáról beszélt. Utóbbi kapcsán felhívta a figyelmet a könyv borítójára, amelyen egy I. Péter cárt ábrázoló lovasszobor grafikai megjelenítése látható vészjósló környezetben, míg a mű belső oldalán ugyanez az alkotás tekinthető meg egy napfényes fotón. Hangsúlyozta: a könyv ezáltal is szemlélteti az orosz politikai gondolkodást, valamint azt, hogy az orosz állam miként alakította a saját magáról alkotott képet az ortodoxia képiségének hagyományaira épülve. Kiemelte: a magyar nyelv részben az oroszokéhoz hasonló problémákkal küzdött, amikor a nyugati politikai gondolkodás fogalmainak magyar terminológiáját kellett megalkotnia.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes