NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Elstartolt az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézetének idei első nemzetközi „rövidkurzusa”

A március 15-i ünnephez közeledve, félidejéhez érkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Kiberbiztonsági Intézete (KBKI) által szervezett kéthetes közép-és felsővezetői tréning. A program egyszerre jól bejáratott, ugyanakkor újszerű is. Az intézet szakmai portfóliójában évek óta súlyponti szerepet játszó képzés típusnak ugyanis ezúttal egy másik kontinensről verbuválódott a hallgatósága. A kétszer három napos tömbökbe rendezett előadások a nigériai közigazgatás szakemberei számára kínálnak intenzív továbbképzést. A tanfolyam első pillanatra különös „mixnek” látszik: egyszerre haladó kurzus, hiszen a résztvevők többsége munkája során rutinszerűen találkozik a kiberbiztonság problémáival, ugyanakkor a gyakorlati különbségek miatt hangsúlyosan megjelennek bevezető jellegű modulok is.

A különös kettősség forrása az, hogy a résztvevők nem mérnöki képzettségűek, nem az informatika a specialitásuk. Ők valamennyien tiszteletbeli „hallgatóink”, a Nigériai Pénzügyminisztérium Felderítő Hivatalának munkatársai. Talán a hazai intézményrendszer pénzügyőr nyomozóihoz hasonlít leginkább a munkájuk, a mostani felkészítés célja pedig az, hogy eredményesen vehessék fel a küzdelmet hazájuk mai, de még inkább jövőbeni kihívásaival, hiszen a modern világ mára szokásossá vált veszélyterületei, a pénzmosás, a (határokon bizony már jócskán átnyúló) csalások, a terrorizmus mellett egyre inkább középpontba kerülnek a 21. század új gondjai, a kibertér szaporodó veszedelmei.

Ehhez igazodik a képzés hangsúlya, az oktatott tárgyak tartalma: különösen fontos a kiberbiztonságot meghatározó geopolitikai hátterek, a vonatkozó közös európai védekezési mechanizmusok és stratégiák bemutatása. Miközben a hat képzési nap előadásai jó alapszintű áttekintés kínálnak a kiberbiztonság meghatározó szegmenseiről és problémaköreiről (a kibertér élhetőségét veszélyeztető kártevők tipológiájától a jellemző, sőt éppen „divatossá” váló támadástípusokon át a védekezés korszerű technikai fogásaiig), emellett a holnap veszélyei is szóba kerülnek. A hallgatóság így a Kiberbiztonsági Kutatóintézet nemzetközi szinten is élvonalbelinek számító „know-howjába”, az ún. emergens fenyegetések kérdésköreibe is bepillantást kaphat. A Mesterséges Intelligencia és az online biztonság, sőt a két 21. századi „közeg”, a kibertér és a világűr veszélyes összefonódásáról is hallhatnak majd.

A mostani képzés az NKE és a Nigériai Pénzügyminisztérium közötti együttműködési megállapodás alapján öltött formát, és a kezdő lépése lehet egy sok területre kiterjedő kapcsolatrendszernek. A nemzetközi tudományos- és oktatási együttműködési lépés jól tükrözi a Ludovika stratégiai törekvéseit – méghozzá kettős értelemben is. Egyrészt illeszkedik az oktatás fokozatos nemzetköziesítésébe, a nemzetközi hallgatóság egyre nagyobb mértékű bevonásába. Nyilvánvaló: ebben a stratégiai törekvésben különösen fontos támaszt, képzési kínálatot biztosíthatnak az Egyetem számára azok a speciális szakterületek, tudományos problémamezők, amelyek révén a Ludovika a nemzetközi felsőoktatási piacon is egyedülálló, versenyképes kurzusokat kínálhat. Miközben a kiberbiztonság, kibervédelem természetesen jó ideje slágerterület a világ felsőoktatási képzési kínálatában, az ÁNTK Kiberbiztonsági Intézet specializációja újdonságnak számít. A KBKI kutatási és oktatási filozófiája ugyanis kezdetektől arra a felismerésre épül, hogy a kiberbiztonság már jó ideje nem „mérnöki probléma”. A digitalizált világban az eredményes védekezés kulcsa egyre inkább a társadalmasítás, és ez különösen érvényes a digitalizált közigazgatásra. Ennek megfelelően az Intézet fókuszában a közszféra leendő „nem-műszaki” szakembereinek kiberbiztonsági képzése áll. Az intézet több éves nemzetközi programja, a CASPA ehhez a megközelítéshez fejleszt innovatív oktatási eszköztárat.

A Ludovika partnerválasztása ugyanakkor más értelemben is stratégiai horderejű lehet. Nigéria ugyanis az egyébként is gyors ütemben digitalizálódó Afrika egyik igazi „erőközpontja”. Gazdasága és népessége révén néhány évtizeden belül a globális kulcsszereplők maroknyi táborába fog tartozni. Nem véletlen, hogy az EU digitális stratégiai törekvéseiben is fontos irányt jelent a kontinens, és ezen belül Nigéria. A mostani kapcsolatépítés tehát a nemzetközi tér egy leendő „nehézsúlyú” kulcsszereplőjével alapozhat meg szoros oktatási együttműködést.

 

Szöveg: Nyáry Gábor tudományos munkatárs,

ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézet