Az Ukrajna ellen indított háború miatt milliók indultak Európa felé. De milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk? A nemzetközi térben vajon hányféle nehézséggel és lehetőséggel szembesülnek? E kérdésekről hallhattak előadást egyetemünk hallgatói március 7-én.
Menekültügyi dilemmák Európában – Az ukrajnai menekültek elmúlt egy éve címmel szervezett eszmecserét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszéke az NKE Oktatási Központjában.
Horváth Valéria köszöntőjében arról szólt, az orosz-ukrán háború első éve után immár érdemes megvizsgálni, mi történik az Ukrajnából menekültekkel. A tanszék tanársegédje ismertette: 2022 februárjától 2022 áprilisáig 7,1 millió ukrajnai ember menekült el otthonából, amelyből 4,4 millió fő meg is érkezett az EU-ba. Hazánkba összesen 2,2 millió ukrán érkezett a háború alatt, amelyből csaknem 35 ezer fő maradt Magyarországon.
Az esemény előadója, Molnár Tamás elmondta, jelenlegi munkahelye, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) elsősorban összehasonlító jogi-szociológiai tudományos munkákat készít az unió joganyagához tartozó tématerületeken, mint például a migráció. Az FRA migrációs jogi szakértője kiemelte, a kényszerű migráció nemzetközi szabályozását csak a II. világháború után, 1951-ben fogadták el az országok. A genfi egyezmény univerzálisan elismert, nemzetközi szokásjogi normákat tartalmaz a menekültek jogairól. Molnár Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a köznyelv sokféle jogállásra használja a menekült szót, gyakran pontatlanul. A genfi egyezmény alapján menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.
A genfi egyezményben részletezett okokon túli, nem egyéniesített üldöztetés miatt, például egy polgárháború okán menekülők kiegészítő védelemre jogosultak (ők a magyar fogalom szerint oltalmazottak). Az Átmeneti védelemről szóló (EU 2001/55/EK) irányelv tovább bővíti a nemzetközi védelem formáit az átmeneti védelemre jogosultak körével (ami magyarul: menedékes). Az irányelv szerint, ha a kialakult krízis miatt egy országból emberek tömegei fognak elmenekülni, akkor az Európai Bizottság javaslatára a Tanács úgy dönthet, nekik külön, egyéni eljárás nélkül jár az átmeneti védelem.
Kétségtelen, 2022-ben tömegével menekültek emberek az EU felé Ukrajnából. A FRA négy, Ukrajnával közvetlen szomszédos uniós tagállam határvidékén végzett missziót, tapasztalataikat jelentésekben foglalták össze. A kutatók a központi, uniós koordináció mellett a helyi szereplők aktív részvételét tapasztalták, illetőleg egy váratlanul befogadó, humanitárius hozzáállást a menekülők irányába. A FRA munkatársai sok praktikus akadályt is azonosítottak a misszió során. Jelentésükben így arra is kérik a tagállamok döntéshozóit, fordítsanak arra is gondot, hogy az ott maradni szándékozó Ukrajnából menekülők beilleszkedésük során valódi menekültügyi védelemben részesüljenek.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes