Február 22-én tartották meg a KTP Módszertani Teadélután rendezvénysorozat első alkalmát. Korpics Márta, a Kreatív Tanulás Osztály vezetőjének kezdeményezésére a félév során egységes koncepció mentén kérik fel az előadókat – a teadélutánok alkalmával egy-egy kar mutatkozik be az oktatási portfóliójának prezentálásával. A beszélgetést egy másik kar oktatója moderálja. A rendezvénysorozat kiemelt célja, a karok közötti párbeszéd elősegítése és tapasztalatok megosztásának közvetlen támogatása a kreatív, eredményes oktatásmódszertanok tekintetében.
A februári nyitó alkalmon az ÁNTK képviselőinek bemutatkozását hallgathatták meg az esemény résztvevői. A hallgatóságot és az előadókat Méhes Tamás, az ÁNTK dékánhelyettese köszöntötte, aki kiemelte, hogy már fél éve sikerrel fut a Módszertani Teadélután eseménysorozat, amely kötetlen fórumként biztosít lehetőséget arra, hogy havonta összegyűljenek a módszertani újítások iránt érdeklődő oktatók. Az ÁNTK-t képviselve az Emberi Erőforrás Tanszékről Hazafi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, az Állam- és Jogtörténeti Tanszékről Kelemen Miklós egyetemi docens, az Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusról Miklósy Hajnalka nyelvtanár, az Európa-tanulmányok Tanszékről Ördögh Tibor egyetemi docens, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok és a Diplomácia Tanszékről Zachar Péter nemzetközi dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens vettek részt. A moderátori szerepkört Németh Balázs, a HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék adjunktusa látta el. Németh Balázs felvezetőjében elmondta, hogy még ha el is térnek egymástól az egyes karok, a hallgatói igények, motivációk és felkészültség tekintetében ugyanazokkal a problémákkal találják szemben magukat az oktatók, így szándékuk szerint ezekből a kapcsolódási pontokból születik majd párbeszéd a rendezvény során.
Elsőként Miklósy Hajnalka a szaknyelvi lektorátuson folyó munka célkitűzéseibe és gyakorlataiba engedett bepillantást: oktatóik pedagógusi végzettséggel is rendelkeznek, illetve figyelemmel követik az aktuális pedagógia trendeket. A szervezet célja a gyakorlatias, jól használható nyelvtudás átadása, amelyhez számos pedagógiai újítást alkalmaznak. A pandémia, illetve a Z generáció által képviselt megváltozott hallgatói attitűd pedig fel is erősítette ennek igényét. A papír alapú oktatást elvetették, helyette digitális eszközöket építenek be a tanítási-tanulási folyamatba, pl. appok, streaming szolgáltatók célzott használatával. A tantervbe beemelésre kerül az idegen nyelvű e-mail írás, amely bármely területen jól alkalmazható képességet nyújt. A hagyományos zárthelyik írását és a vizsgáztatást kivezették, helyette portfoliót készítenek, pontrendszer alapján páros munkában dolgoznak a hallgatók. Az oktatóik így kívánnak alkalmazkodni a digitális nomádok fiatal generációjához. A motiváció megteremtéséhez motivációs kutatások eredményeit használják fel – a gamifikáció, játékosítás elemeit építik be a tanítási módszereik közé, a már említett pontozással és szintek bevezetésével, mely a motiváció megragadásának jó eszköze.
Hazafi Zoltán a szakmaterület karakterét – jogszabályok megtanulása – állította szembe a kreatív oktatási módszerek alkalmazásával, amelynek összehangolása nem egyszerű oktatói feladat. Az általa képviselt tanszék a tréningszerű módszereket alkalmazza az oktatásban és az élményszerű oktatás megvalósítására fektetnek nagy hangsúlyt, pl. a Belügyminisztériumban történő látogatásokkal.
Kelemen Miklós a kreatív íráskészség gyakorlott kialakítását és munkakultúra átadását emelte ki feladatként. Az egyetemről kikerülve a hallgatóknak problémamegoldó képességgel, gyors és kreatív reakcióképességgel, szövegalkotási, gondolatalkotási képességgel kell rendelkezniük, melyet -a szakterületnél maradva - a felgyorsult jogalkotási folyamatok is eredményeznek. Ugyanakkor az élet minden területe felgyorsult, a hallgatók gyorsan fogyasztható tartalmakon szocializálódnak, erre a jelenségre kell az oktatásnak is reagálnia. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a mikro tartalmakhoz szokott hallgató képessé váljon a „mélytartalmak” befogadására, egyfajta lelassulást szükséges megtanítani. Azonban a tananyag tartalmának és mennyiségének újragondolására is szükség van, ezeket az ellentétes elemeket szükséges összehangolni, amely meg tudja teremteni az alapokat a gyors reakciókészséghez.
Ördögh Tibor az Európia Unió működésének megismerési módszereit, célrendszerét vázolta fel. Itt is megjelent az élményszerűség kiaknázása: kreatív módszerük az Európai parlamenti ülések szimulációinak szervezése, továbbá van az oktatók között európai parlamenti képviselő is, aki a közvetlen tapasztalatok átadását tudja nyújtani. Az egyensúlykeresés e terület oktatásában is megjelenik: a lexikális tudás átadása nem tűnik el, azonban a fókusz eltolódik az ismeretek megkeresésének és megtalálásának készsége felé. Ördögh Tibor kiemelte, hogy a Nemzetközi igazgatás BA szak átalakítása jelenleg is zajlik, melyet teljes mértékben a kreatív módszereknek megfelelően dolgoznak át.
Zachar Péter a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia területének oktatásában elért módszertani újításait prezentálta. Az ÁNTK dékánhelyettese megemlítette a társasjátékozás beépítését az oktatásba, valamint kitért arra, hogy a pandémia időszaka e területre is hatással volt, megtörtént a digitális kommunikációra való átállás. Kreatív módszerként tekintenek a külügyben történő látogatásokra, továbbá a külügyben, nagykövetségeken dolgozó szakembereket hívnak meg óraadóként, szakértőként az órákra. A hallgatók számára nagyon inspiráló a diplomatákkal való személyes találkozás, akik megosztják saját tapasztalataikat, életútjukat. Szimulációs gyakorlatokat is alkalmaznak pl. a stratégiai döntéshozás területén, vagy viták rendezésével egy adott nagyhatalmi döntés modellezésére.
A beszélgetés során többen arról számoltak be, hogy a Z generáció folyamatos értékelést és visszacsatolást igényel az oktatóktól, melyet a digitális platformok használatából hoznak magukkal, ezért az értékelési módszereket is ehhez a habitushoz szükséges igazítani a tananyagszervezés elemekre történő bontásával, ráépülő feladatokkal, valamint projektmunkával.
A hallgatói elvárások mellett kitértek a munkaerőpiaci igényekre is. Az európai tanulmányok, illetve a nemzetközi kapcsolatok, diplomácia területét képviselők kiemelték, hogy nagyon nagy szerepet szánnak a képzéseik során a szakmai szocializáció megvalósításának, melynek támogatására szerepjátékokat alkalmaznak, ahol a hallgató nem csak a saját véleményét képviselteti. Ennek módszeres gyakoroltatása adja majd meg a hallgatók versenyképességét. Az Emberi Erőforrás Tanszéken az univerzális emberi erőforrás gondolkodás igényét adják át hallgatóiknak, mely gondolkodásmód elsajátítása a közszférában és a versenyszférában egyaránt jól hasznosul.
A tehetséggondozásban a hallgatókkal való közös célok meghatározását fogalmazták meg, amely attitűd nagyfokú szemléletváltást vár el az oktatóktól. A hallgatói csoportok jellemzőire szabott igények kerülnek a fókuszba. Hazafi Zoltán kiemelte a szóbeli kifejezőképesség fejlesztését, nem csak kommunikálni, hanem érvelni is meg kell tanulni, ennek kapcsán a vitakultúra elsajátítását állította középpontba. Kelemen Miklós a személyességet emelte ki, személyi edzőhöz hasonlította azt az oktatói viszonyulást, amely ideális lenne a hallgatók tehetségének kibontakoztatásában, ami nagy kihívást jelent a nagy létszámban történő oktatás mellett. Elengedhetetlen a hallgató szerepének erősítése, a hallgató önállóságát is az oktatónak szükséges megszervezni.
A Németh Balázs által előrevetített szándék, mely szerint párbeszéd alakuljon ki az oktatásban résztvevőket érintő általános kérdések, problémák tekintetében, megvalósult a program során. A közönség soraiból többen is releváns tapasztalatokat osztottak meg, mint a frontális oktatás lebontásának fontossága, a hallgatók szintjének felmérése és a tananyag hozzá való igazítása, elemekre bontása és az oktató partneri szerepbe helyeződése.
Összefoglalásként Németh Balázs megfogalmazta, hogy az ÁNTK oktatási portfóliójában a gyakorlatiasság és emberközpontúság tükröződik leginkább, melyet az ÁNTK képviselői azzal a hitvallással erősítettek meg, hogy az oktatási és nevelési feladatok legmagasabb szintjének a hallgató kreatív és cselekvő szintre hozása tekinthető, ugyanis így válik alkotó emberré, ami a motiváció és sikeresség legfontosabb forrása.
Szöveg: Nemes Katalin
RTI, KTO