Az 1241-42-ben lezajlott magyarországi tatárjárás két sorsdöntő mozzanata, a muhi csata és a tatár kivonulás egyaránt a magyar történelem legfontosabb eseményei közé tartozik. A két témakör nem csak Magyarországon, de külföldön is intenzíven kutatottnak számít. Ugyanakkor meglepő módon mostanáig mind a hazai, mind a külföldi kutatások rendkívül kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a tatárok saját elbeszélései szerint hogyan zajlottak le ezek az események.
Ezt a hiányt pótolja A muhi csata tatár narratívája című tanulmány, amelynek szerzője P. Szabó Sándor, az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. A mű a napokban jelent meg a Hadtudomány folyóirat legújabb számában.
A tanulmány a magyarországi tatárjárásról szóló kínai nyelvű mongol beszámolók alapján rekonstruálja, hogy a tatárok szerint hogyan zajlott le a muhi csata, továbbá, hogy a tatárok szerint hogyan és miért született meg a döntés a Magyar Királyság területéről történő kivonulásról. Mindeddig sem Magyarországon, sem külföldön nem publikáltak olyan tudományos munkát, amely ezen rekonstrukciókat elvégezte volna, annak ellenére, hogy a magyarországi tatárjárás rendkívül gazdag hazai és nemzetközi szakirodalommal rendelkezik.
A tanulmányban elemzett kínai nyelvű mongol források a magyarországi tatárjárásról „első kézből származó”, „bennfentes” információkat tartalmaznak, hiszen maguk a tatárok írták le bennük az eseményeket. A Mongol Birodalomban a kínai nyelv hasonló funkciót töltött be, mint Európában a latin: az írásbeliség, a tudomány, a kormányzás kiemelt jelentőségű nyelve volt. Ezért a Mongol Birodalom korabeli viszonyait ismerők számára korántsem meglepő, hogy ezek a mongol források kínai nyelven maradtak ránk.
A tanulmányból kiderül, hogy a magyarországi tatárjárásról szóló kínai nyelvű mongol beszámolók bemutatják egyebek mellett a muhi csatában alkalmazott mongol haditervet, az ütközet során végrehajtott tatár hadműveleteket, a seregen belüli feladatmegosztást, a haditerv megvalósításának kudarcait és sikereit, a magyar haderő csata előtti és csata utáni helyzetének értékelését, a muhi csata helyszínét, továbbá a csata sok más fontos körülményét.
Az 1241-42-es magyarországi tatárjárást lezáró tatár kivonulás okáról/okairól számos tudományos teória létezik. Évtizedek óta rendkívül komolyan foglalkoztatja a kutatókat szerte a világban az a kérdés, hogy a világhódító mongol haderő 1242-ben miért vonult ki a Magyar Királyság területéről. Greg S. Rogers 1996-ban négy kategóriába sorolta a tatár kivonulás okával/okaival kapcsolatos addigi elméleteket: politikai, földrajzi, katonai okokat feltételező teóriák, illetve a több hullámban történő hódítás szándékát feltételező elméletek. Azt a széles körben elterjedt magyarázatot, amely szerint a tatárok Ögödej nagykán halála miatt vonultak ki Magyarországról, az elmúlt évtizedek során számos kritika érte. Több neves kutató azt is megkérdőjelezte, hogy Ögödej halálának híre egyáltalán eljutott-e/eljuthatott-e a Magyarországon tartózkodó mongol csapatokhoz a kivonulás megkezdése előtt, a nagykán halála és a kivonulás megkezdése között eltelt rövid idő alatt. 2016-ban óriási nemzetközi figyelmet és hamarosan heves tudományos vitát váltott ki Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo elmélete, amely a tatárok kivonulását klimatikus tényezőkkel, a természeti környezetben végbement folyamatokkal indokolta. Tehát a kérdéssel kapcsolatos tudományos diszkusszió az elmúlt évtizedek során korántsem zárult le.
P. Szabó Sándor tanulmánya a téma kutatása során minden eddigitől eltérő, új megközelítést alkalmaz: azt mutatja be, hogy a tatárok saját elbeszélése szerint hogyan és miért született meg a döntés a Magyar Királyság területéről történő kivonulásról. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a tanulmány a tatárok saját véleményét állítja szembe a korábbi elméletekkel.
A tanulmány PDF formátumban IDE kattintva letölthető.
Szöveg: Kína-tanulmányok Tanszék
Fotó: Wikipédia