NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Pénzre válthatók-e az áldozatok sérelmei?

„Egy hagyományos nemzetközi büntetőeljárásban az áldozatok sokáig nem feltétlenül bírtak jelentős szereppel. Ez a szemlélet változott meg a büntetőjogi felelősségre vonásban, így az áldozatok nézőpontjai is megjelentek a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárásban” — hangzott el az orosz-ukrán konfliktus nemzetközi büntetőjogi aspektusait körbejáró kerekasztalbeszélgetésen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) december 1-én Hárs András, az NKE egyetemi adjunktusának moderálásával. A nemzetközi büntetőjog szakértői egyebek mellett a négy nemzetközi bűncselekményt: az agresszió, a háborús bűncselekmény, az emberiesség ellenes bűncselekmény, valamint a népírtás jogi definícióit is értelmezték.

„A büntetőeljárások alapvetően az elkövetők megbüntetéséről szólnak, tehát hagyományosan nem áldozatközpontú eljárásokról beszélünk. Ám a tudományos szervezetek tevékenysége és a nemzetközi figyelemfelhívások (Nemzetközi Vöröskereszt és egyéb humanitárius szervezetek) az áldozatok igényeire irányították a hangsúlyt” – mondta Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi docense. Az ÁNTK dékánja arról is beszélt, az áldozatoknak nem csupán anyagi segítségnyújtásra van szükségünk. Arra is szükségük van, hogy a konfliktus utáni újjáépítés részeként ne csak fizikai újjáépítés történjen, hanem a társadalmi gyógyulás is megtörténjen, melynek része az áldozatok, de az egész társadalom, esetleg a nemzetközi közösségnek igazságérzete, igazság igénye alapján annak kimondása, hogy itt és itt, ez és eztörtént. A traumát követően a társadalmi túlélés meghatározó eleme az igazságszolgáltatás, aminek az egyik, de nem az egyetlen, eszköze a büntetőeljárás. Varga Réka az áldozatok szempontjainak figyelembe vételének tekintetében hozzátette: a tendencia a Nemzetközi Büntetőbíróságon belül is megfigyelhető. Az áldozatok már nemcsak tanúként szerepelnek, hanem kártérítésre is jogot formálhatnak. Ennek fedezetét a Nemzetközi Büntetőbíróság által létrehozott Áldozatvédelmi Alap biztosítja. Magyarország is része a kárpótlási alapot támogató „befizető államok” sorának. 

Ezzel kapcsolatos kulcskérdés, hogyan képes a bíróság eljutni az áldozatokhoz, mennyire képes kommunikálni velük, megszólítani őket, szó szerint, az anyanyelvükön. „Nagyon sokszor ezek a konfliktusos társadalmak, illetve a társadalmaknak jó része különféle, ha nem is törzsi, de féltörzsi keretek között él, és azok a nyelvjárások, nyelvek, melyeken  kommunikálnak tolmácsolást igényelnek. Tehát ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a bíróság, illetve az áldozatok között a hídképző szerep hogyan működik” – hívta fel a figyelmet Béres Nóra, a Miskolci Egyetem tanársegéde. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet munkatársa hozzátette: a másik érdekes kérdése, elgondolkodtató aspektusa az áldozatvédelemnek, áldozatok kezelésének az, hogy a sérelmek, amiket az áldozatok elszenvednek, a kártérítés során hogyan, mennyiben válthatók pénzre.

A nemzetközi jogi alapvetések felvázolása után a szakértők a továbbiakban arról beszéltek, hogy az orosz-ukrán konfliktus során milyen nemzetközi bűncselekmény bizonyítása valószínűsíthető.

Ennek kapcsán a szakértők fontosnak tartották tisztázni az ezzel kapcsolatos fogalmakat és definíciókat. 

Háborús bűncselekményt (emberölés, erőszak, fosztogatás, stb.) háborúban lehet elkövetni, de  nem csak katonák lehetnek elkövetők. Az orosz-ukrán háború során valószínűsíthetően mind a két oldalon történik, főleg orosz, de ukrán katonák részéről is.

Az Emberiesség ellen bűncselekmények tekintetében a polgári lakosság van célkeresztben, a velük szemben módszeresen alkalmazott, átfogó, szisztematikus támadásokat nevezik így.

A Népirtás definíciója szerint akkor beszélhetünk népirtásról, ha az emberöléssel, vagy más bűncselekménnyel az elkövetők szándéka faji, vallási vagy más alapon (etnikai, nemzeti) egy vagy több csoport részben vagy egészben történő megsemmisítése. Ebben a tekintetben a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt erre vonatkozó szándékot, erre a célra kiadott parancsot kell bizonyítani.   

Ezen vádpontok mérlegelésekor a bizonyítási eljárást a dokumentumok mellett  tömegsírok feltárása is segítheti. Egy-egy tömegsír vizsgálata során az is kiderülhet, hogy adott esetben jogi értelemben történt-e bűncselekmény. Ha ugyanis a fegyveres konfliktus során az egyik harcoló fél megöli a másik harcoló fél katonáit a genfi- és a hágai jog ’előírásainak megfelelően’, akkor az emberölés ebben az értelemben nem háborús bűncselekmény. Jogi értelemben a kombattánsok megölése jogszerű is lehet, járulékos kár a polgári lakosság körében keletkezhet. A társadalmi igazságérzet azonban azt kívánja, hogy ha a nemzetközi jogon alapuló fenti három bűncselekmény közül bármelyik bizonyításra kerül, akkor azt hivatalosan meg kell fogalmazni, ki kell mondani.

A szakértők abban is egyetértettek, hogy a negyedik nemzetközi jogon alapuló bűncselekmény tekintetében, az agresszió kapcsán történő felelősségre vonás problémás terület. Bár benne foglaltatik ma már a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) statútumában, a nemzetközi szerződés a négy bűncselekmény közül elfogadásakor csak hármat fejtett ki, ugyanis az agresszió tényállása politikailag terhelt, érzékenyebb terület. „Mindezt nehezíti az a tény, hogy alapvetően az NBB akkor járhat el az agresszió tekintetében, ha egy részes állam, tagállam területén és részes, tagállami állampolgár által elkövetett bűncselekményről van szó” — hangsúlyozta Csapó Zsuzsanna. Az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi docense ismertette: ha csak az agresszió esetét vizsgáljuk az orosz-ukrán konfliktusban, tudvalevő, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem részese a ratifikáló államok körének. A szakértők hozzátették, Ukrajna 2014-ben tett egy önkéntes alávetési nyilatkozatot, mely szerint egy területén zajló konfliktus során az NBB vizsgálódhat, tehát ez alapján már van felhatalmazása a NBB főügyészének az eljárás lehetséges megkezdéséhez, de ez az agresszió bűncselekményére nem vonatkozik, tehát azzal kapcsolatban az alávetési nyilatkozat dacára sem járhat el az NBB.

A Nemzetközi Büntetőbíróság egy állandó bíróság, amely népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonására alakult. Az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására 2018 óta van hatásköre. Alapokmánya a Római Statútum, ratifikációját követően, 2002. július 1-jén lépett hatályba, és ezzel jött létre hivatalosan a Nemzetközi Büntetőbíróság.

A Nemzetközi Büntetőbíróság előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntése alapján is indulhatna eljárás, mely kezdeményezhetné a jogi eljárást Oroszország ellen, attól függetlenül, hogy Oroszország vagy Ukrajna területén van-e joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, azonban erre az állandó tagsággal együtt járó vétójog miatt gyakorlatilag nincs lehetőség.

A beszélgetés hallgatói kérdések megválaszolásával zárult. Arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke hazánk területén miként volna felelősségre vonható, a szakértőktől azt a választ kaptuk a regnáló államfővel kapcsolatban, hogy a nemzetközi jog nemcsak nemzetközi büntetőjogból áll, hanem sok más jogterületből, így például az államfői immunitás kérdése tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű felállást. 

 

Szöveg: Hárs András, Páhy Anna

Fotó: Szilágyi Dénes



 


Címkék: ÁNTK