NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Az európai jog 21. századi kihívásai

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európai Köz- és Magánjogi Tanszéke szervezésében rendezték meg december 2-án Az európai jog 21. századi kihívásai című konferenciát, amely keretében számtalan kérdéskört illető kihívásokról, azok jogi vonatkozásairól és normatív dilemmáiról hallhattunk előadásokat. Az egész napos szakmai rendezvényen összesen 15 előadó három panel keretében mutatta be az európai jog szinte minden aspektusát érintő előadását.

Dr. Simonné Gombos Katalin tanszékvezető asszony köszöntőjét követően Villányi József, az Európai Parlament Horvát Fordító Osztályának vezetője tartott előadást az uniós tisztviselői életpályamodell jövőjéről. Előadásában kitért a jelenlegi nehézségekre, a jövőbeni kihívásokra és a kitörési pontokra. Kiszámítható karrier, versenyképes, biztos fizetés, változatosság, mobilitás, intézmények közötti átjárhatóság a legfontosabb szempontok, melyeket egyenként mutatott be, észrevételeket téve arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezeket a mai élet kihívásaihoz igazítani.

Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus egyetem oktatója az európai környezetvédelmi jog 21. századi kihívásaival, azon belül is a tiszta, egészséges, fenntartható környezethez való jog problematikájával foglalkozott. Előadásában olyan vitaindító kérdéseket vetett fel, vajon hogyan lehet meghatározni a tiszta, egészséges és fenntartható fogalmakat és felhívta a figyelmet többek között az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének szükségességére. A végrehajtás és a felelősség körében külön kiemelte, hogy a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós szabályok és stratégiák eredményes és gyors létrehozása és megvalósítása fontos lenne, emellett azt is hangsúlyozta, hogy kormányzati ciklusokon átívelően kellene mérlegelni és rendezni a környezetvédelmet érintő kérdéseket.

Sziebig Orsolya Johanna, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa a környezetet károsító bűncselekményekre vonatkozó uniós szabályozással kapcsolatban előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy nemzetközi, uniós és tagállami szinten is egyre jelentősebb környezeti kihívásokkal találjuk magunkat szemben, a környezetet pusztító cselekmények jelentőségével sokan nincsenek tisztában. Strihó Krisztina, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék tudományos munkatársa a közigazgatás kihívásai keretében a digitalizáció, az információs társadalom és az elektronikus közigazgatás kérdésköreivel foglalkozott, kiemelve, hogy technológiailag napjainkban már szinte bármi megoldható lenne, azonban még mindig vannak olyan ügykörök, ahol az elektronikus ügyintézés nem kívánatos. Szőcs Tibor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Közjegyzői Intézet és Könyvtár Intézetvezetője előadásában az öröklési jog terén irányadó egységes nemzetközi magánjogi szabályokat ismertette. Az előadó kiemelte, hogy az örökhagyó jogválasztásának szabadsága és az európai öröklési bizonyítvány bevezetése jelentős újítása az európai öröklési rendeletnek, amely nagymértékben elősegíti a határon átnyúló öröklési kérdések rendezését.

Az előadás második paneljét Somssich Réka, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára nyitotta meg „A válságok hatása az Európai Bíróság joggyakorlata” című előadásával, amelyben konkrét esetek ismertetésével mutatta be, miszerint az Európai Bíróság az Európai Unió intézkedéseit sokkal inkább legitimálja krízishelyzetekben (például menekültügyi kérdésben, az EKB kötvénykibocsátása vonatkozásában, vagy a COVID alatt hozott, azzal kapcsolatos döntéseiben), mint békeidőben. Ez utóbbi időszakban nagyon erős megállító szerepet gyakorol a tárgyalt uniós intézmény. Gellérné Lukács Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa előadásában az uniós polgárok munkaerőpiaci helyzetével foglalkozott, kiemelve a távmunka, illetve az otthoni munkavégzés jogi kiívásait.

Gyeney Laura, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense az uniós polgárok más EU- tagállamból való kiutasításának elméleti és gyakorlati dilemmáival foglalkozott az Európai Bíróság gyakorlatát bemutatva. Az előadó hangsúlyozta, hogy a társadalmi beilleszkedés koncepciója egyre markánsabban jelenik meg. Hideg Milán István, a Szekszárdi Törvényszék bírósági titkára a jogellenes gyermekelviteli ügyek uniós szabályozásának fejlődését mutatta be olyan eseteket ismertetve, amikor a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőtől a kapcsolattartásra jogosult másik szülő jogellenesen viszi el a kiskorút. Simonné Gombos Katalin, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének tanszékvezetője az „Igazságügyi együttműködés 2.0 – válságok és arra adott válaszok” című előadásában olyan kérdésekkel foglalkozott, mint pl. a COVID-19 világjárvány, az uniós értékek szerepe, a kölcsönös elismerés elve, azon belül is a vertikális és horizontális együttműködés jelenségei.

A harmadik panel első előadója Szegedi László, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének adjunktusa volt, aki a dízelbotrányra adott tagállami és uniós válaszokkal foglalkozott, kiemelve, hogy a botrányra adott uniós válaszlépések kevéssé lettek ambiciózusak és ezen az Európai Bíróság legutóbbi gyakorlata sem változtatott érdemben. Szirbik Miklós, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének adjunktusa az uniós versenyjog aktuális fejleményeiről számolt be, rávilágítva arra, hogy a belső piac torzulásait megakadályozni hivatott versenyjog az unió belső viszonylatában hatékony, de a külgazdasági kapcsolatokban egyre nehezebben tudja kezelni azokat a versenyelőnyöket, amelyeket az EU vetélytársai, mint pl. Kína vagy az USA nyújtanak saját vállalataik számára. Kozák Kornélia, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének tanársegéde a fogyasztói adásvételre irányadó uniós és magyar szabályozást ismertette, bemutatva az áruk adásvételére irányuló szerződések vonatkozásairól szóló irányelv átültetése következtében bevezetett új szabályokat, illetve módosításokat, kiemelve, hogy az irányelv átültetése sok nyitott kérdést hagyott a jogalkalmazó számára.

Selnicean László, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének tanársegéde előadásában az állami igazságszolgáltatáson kívüli humánusabb, alternatív vitarendezési mechanizmusok előnyeit villantotta fel: a betegjogi képviselő eljárását, valamint az egészségügyi közvetítői eljárást. Szabó Patrik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának Ph.D hallgatója az Alkotmánybíróságnak az uniós jog hazai érvényesüléséről szóló határozatát mutatta be, tárgyalva az alkotmányos identitás kérdését, kitekintve a német, lengyel, illetve román fejleményekre.

Az egész napos konferencia rávilágított arra, hogy az Európai Unió állandósult válságok időszakát éli, de ezek a kihívások egyben számtalan lehetőséget rejtenek összgazdasági, -társadalmi szempontból.

Az egész napos konferencia rávilágított arra, hogy az Európai Unió állandósult válságok időszakát éli, de ezek a kihívások egyben számtalan lehetőséget rejtenek összgazdasági, -társadalmi szempontból.

 

Szöveg: dr. Strihó Krisztina, dr. Kozák Kornélia