A jogállamiság ezerarcú fogalom, ezért könnyű vele visszaélni, ráadásul kultúránként eltérő és nincs egységes definíciója, nem is arra találták ki, hogy egy sztenderdizált, számon kérhető fogalom legyen – erre a következtetésre jutottak a területtel foglalkozó jogtudósok Varga Csaba Széchenyi-díjas jogfilozófus Jogállamiság – viták közegében című könyvének bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott bemutatón Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy napjaink jogállamisággal kapcsolatos, európai színtéren zajló tárgyalásai során a tárca szakmai, alkotmányos párbeszédre törekedett partnereivel.
Varga Csaba jogfilozófus mintegy 40 éve végzi oktatói tevékenységét, több ezer jogásznak adott iránymutatást, egykori jogász hallgatói ma a politikai paletta több részén tevékenykedő politikusok, jogi szakemberek – méltatta köszöntőjében a professzor munkásságát Deli Gergely rektor, akinek sorait Szegedi László, a Rektori Tanácsadó Iroda vezetője tolmácsolta. „A jogállam és a demokrácia nem csak egymás kiegészítői, hanem korlátozói is. Még az elnevezésben sem volt teljes egyetértés. Mindenütt úgy értették, ahogyan akkor gondolták” – hangzott el. „Magyarországon a jogállamiság eszménye régi alapokon nyugszik”, a jelenleg hatályos Alaptörvény is kimondja, hogy a jogállamiság alapérték. Varga Csaba könyve végigtekint a jogállamiság fogalmának történeti fejlődésén és megvizsgálja, milyen próbatételei voltak a jogállamnak Magyarországon a rendszerváltoztatás óta eltelt több mint 30 év alatt.
„A 21. századi demokrácia csak jogállami keretek között tud működni” – fogalmazott a könyvbemutatón Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint a jogállamiság alkotmányos párbeszéd útján kialakult, sokrétű jelentéstartalommal bíró, egzakt módon nem meghatározható fogalom. A miniszter az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokról azt mondta: a sajtóban is megjelent 17 közbeszerzési és korrupcióellenes vállalásról zajló eszmecserék során „ésszerű, értelmes” kompromisszumot tudtak kialkudni egy „szakmai, alkotmányos párbeszéd” során. Leszögezte: „Magyarország olyan modellértékű intézményeket” vezetett be és vezet be a jövőben a vállalások teljesítése során, amelyek a tagállamok nagy többségében egyáltalán nem találhatók meg.
A Jogállamiság – viták közegében (Rule of Law: Contesting and Contested) című kötet részletesen és „nagy szakszerűséggel” ír arról, hogy a rendszerváltoztatáskor nem történt meg a korábban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos felelősségre vonás, a tulajdon visszaszolgáltatása, de Magyarország végül szépséghibákkal ugyan, de mégis jogállam lett. A könyvbemutató panelbeszélgetésén Horváth Attila alkotmánybíró, az NKE Államtudományi- és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi tanára, a beszélgetés moderátora azt mondta: az NKE „a köz szolgálatára jött létre, feladatát csak jogállami keretekben tudja ellátni”, ez is indokolja a mű bemutatását az intézmény falai között. A beszélgetésen Varga Csaba szerző mellett Trócsányi László egyetemi tanár, az Európai Parlament képviselője és Stumpf István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró mondták el benyomásaikat. Trócsányi László arról beszélt, hogy a jogállam fogalmának tartalma folyamatosan változik, mást jelent a jogászi közegben és mást az Európai Parlament falai között. Stumpf István szerint „a jogállami forradalom” oda vezethető vissza, hogy felnőtt egy, a jogfilozófus által felnevelt politikai generáció, amely a jogot nem a politika eszközeként, hanem a civil társadalom önszerveződésének megerősítéseként használta. Varga Csaba professzor, a kötet szerzője a jogállamiság fogalmáról korábbi szerzőket idézve úgy fogalmazott: a joguralom/ jogállamiság „nem a nemzet ellen, hanem a nemzet nemesedéséért van, a nemzet előrejutásának egy civilizált módja”. A „Rule of Law” (jogállamiság) „helyi kultúrák szimfóniája a világban és nem másolható”, nem volt fogalom, inkább „szépítő jelző”, amelyből később kritérium forrása lett, és a jogászi kezekből a politikum kezébe került.
A Jogállamiság – viták közegében című kötet a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában látott napvilágot.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes