NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

A feltételek nélküli együttműködés lehet a kulcs – Latin-Amerika a szerb és magyar külpolitika fókuszában

A Ludovika Scholars Program keretében tartott nyilvános előadást és szakmai szervezetek képviselőivel tudományos kerekasztal-beszélgetést Slobodan S. Pajović, az University Business Academy belgrádi Társadalomtudományi Karának alapító dékánja. A két rendezvény fókuszában a közép-európai országok, elsősorban Szerbia és Magyarország Latin-Amerikával kapcsolatos politikája állt. A rendezvényeken konklúzióként fogalmazódott meg, hogy e két szomszédos ország számára rendkívül komoly opció, ha közösen, nyitottan és kezdeményezőként fellépve foglalkoznak a távolinak tűnő térség nyújtotta hatalmas lehetőségekkel.

A nyilvános előadás keretében Pajović professzor ismertette a latin-amerikai térségre fókuszáló tudományos kutatások hátterét és bevezetést adott a térség jobb megértéséhez. Ennek során különösen a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok történeti hátterét villantotta fel. Nemcsak a Latin-Amerika-fogalom sokszínűségét elemezte gyakorlati példákon keresztül, de bemutatta a térség földrajzi komplexitását is, kiemelve a közép-amerikai régióban a Panama-csatorna, míg a dél-amerikai térségben nemcsak az Amazonas, de a Rio de la Plata környezetének stratégiai jelentőségét. Az előadásban bemutatta Latin-Amerika lakossági sokszínűségét, a különböző világtájakról érkezett csoportok sajátosságait, az ebből fakadó rendkívül érdekes identitás-elemek egymásra rakódását. Ennek során hangsúlyozta a többszázéves együttéléssel kialakuló közös történelmi örökséget, a nyelvi és kulturális azonosságokat, majd különösen a „latin-amerikai gondolat” megszületésének körülményeit. Nemcsak az egyház releváns szerepét emelte ki előadásában, de rámutatott, hogy a gazdasági fejlődésben a gyarmati rendszer meghatározó szerepet játszott. Az előadás második felében a hidegháborús nagyhatalmi politika okozta nehézségeket ecsetelte Slobodan Pajović, kitérve az „elvesztegetett évtized” szerepére a mai gazdasági-társadalmi helyzetben. Ezt követően bemutatta a neoliberális gazdaságpolitikai reformok hatását a jóléti államok lebontásában és a washingtoni konszenzus diktálta feltételek nyomán kialakuló új politikai környezetet. Kitért az Egyesült Nemzetek Latin-Amerika és Karib-térség Gazdasági Bizottsága (CEPAL) által indukált változásokra, majd a 21. századi kihívásokra. E sorban különösen a neoliberális és progresszív államfelfogás szembenállására és a két elméleti iskolából levezetett politikai szerepekre tért ki, utalva egyes választások mögött meghúzódó fejleményekre. A közönségből érkező kérdésekre reflektálva mutatta be Latin-Amerikában a jelenleg versengő nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína szerepvállalásait valamint a térségre jellemző kétirányú migrációs folyamatokat is.

A szakértőkkel tartott workshop keretében Slobodan S. Pajović a szerb külpolitika Latin-Amerika fókuszáról beszélt, míg a magyar külpolitikai kapcsolatokat a térség országaival Szente-Varga Mónika, az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék oktatója mutatta be. A szakmai vitában, mely egy jövőbeni közös kutatás alapkoncepcióit is felvázolta, többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Corvinus Egyetem, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, a Migrációkutató Intézet és a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet munkatársai vettek részt. Többek között kitértek a kulturális és a soft diplomácia lehetőségeire, a gazdasági külkapcsolatok egyes elemeire, valamint a szerb és a magyar lehetőségek közötti különbségekre és egymást kiegészítő szinergiáira is. Konklúzióként megfogalmazódott, hogy a latinamerikai térség országai a feltételek nélküli, nyitott együttműködésben érdekeltek és minél inkább közös régióként érdemes megszólítani az országokat.

Szöveg: NKE ÁNTK Nemzetközi Osztály

Fotók: Soós Boglárka


Címkék: ÁNTK