A hazai települések digitális fejlesztéséről, a digitalizáció versenyképességre gyakorolt hatásáról elméleti szakemberek mellett nagyvárosi, városi és kistelepülési polgármesterek számoltak be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában november 29-én.
A Helyi versenyképesség és a digitális kompetenciák címmel megtartott kutatási munkaértekezletet Tózsa István, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékének (KIT) egyetemi tanára azzal nyitotta meg: nagyon fontos, hogy az elméletet időnként összevessük a gyakorlatban dolgozók tapasztalataival.
Koltay Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának oktatási dékánhelyettese, egyetemi docens előadásában azt elemezte, az önkormányzatok digitális kompetenciája miként befolyásolja versenyképességüket. A PTE által a magyarországi vállalkozások körében készített, országos kérdőíves felmérésből az derült ki, 2005 tájékán a legfontosabb szempont a regionális fekvés és a potenciális felvevőpiac volt a cégeknek, a digitalizáció kevéssé. 2017-re a működési költség került az első helyre, és míg felértékelődött a munkaerő képesítése, a digitalizáció fejlettségének kérdése továbbra is háttérben maradt.
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere városának digitális fejlődését mutatta be. Kiemelte, Bács-Kiskun vármegye székhelye élhető, nemzetközi befektetőket vonzó település, ám területileg igen nagy kiterjedésű. Elég csak belegondolni abba, mekkora feladatot jelent az út- és vízhálózat, az óvodák hálózata, illetőleg a szociális szolgáltatások működtetése. Kecskemét ehhez egy fejlett térinformatikai rendszert készített, amely széles körből származó adatokkal segíti a városüzemeltetést. A városháza munkatársai ez alapján végzik mindennapi munkájukat, de ez az alapja a városfejlesztésnek is, ahová akár az állampolgári kezdeményezéseket (például egy civil faültetést) is be lehet csatornázni.
Rigó Balázs, Tata alpolgármestere Tata digitális fejlesztései kapcsán a nemrégiben bevezetett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a nevelőket segítő óvodai elemző programot, valamint az adózást segítő szoftvereket, illetve az általuk elért eredményeket mutatta be. A város máshol is fejleszt: optimalizálja a városháza informatikai költségeit, fejlett energiamenedzsmentet szeretne bevezetni, optimalizálni akarja a bejövő utak forgalmát, valamint megkezdődött a közgyűjtemények kincseit bemutató digitális felületek fejlesztése is.
Kelő Johanna, a Kunszentmiklósi Járási Hivatal vezetője előadásában kiemelte, a szakma részvétele nélkül nem lehet digitális fejlesztést végezni. Ami bizonyos: minden állampolgár szinte azonnali és digitális ügyintézést szeretne. Az állam elvárása pedig az, hogy a közigazgatás legyen költséghatékony, és minden munkatársa legyen digitálisan képzett. A fejlődés persze tetten érthető: a digitális szakrendszerek révén a hivatalok immár képesek egymással kommunikálni, emellett az NKE-n készített személyes és digitális továbbképzések nagyban segítik a hivatalnokok munkáját.
Dicső László, a 320 fős Alsómocsolád polgármestere faluja szemszögéből mutatta be a digitalizáció fontosságát. Kiemelte, számukra a nem mindennapos lehetőségek jelenthetnek kitörési pontot, ezért Alsómocsolád igyekszik minden olyan fejlesztést megvalósítani, amely valamiért szokatlan. Az okosfalu például szeretne megjelenni a most alakuló Metaverzumban is.
Budai Balázs, az NKE ÁNTK KIT tanszékvezetője, egyetemi docens záróelőadásában elmondta, az EU-standardok alapján készített felmérésekben hazánk a digitális ökoszisztéma nyújtotta versenyképességi rangsorban egyelőre erősen lemaradt. Éppen ezért a Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások című, a Tématerületi Kiválósági Program 2021 keretében indított NKE-s kutatási projekt a digitális kompetenciák fejlesztését, valamint e fejlesztések minél pontosabb visszamérését célozza.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes