2022. november 3-án és 4-én, A társadalomelmélet alapkérdései című, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszéke, az Eötvös József Kutatóközpont Politika- és Államelméleti Kutatóintézete, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpontja által szervezett, nagyszabású tudományos konferencia keretében került sor Szabó Márton Társadalompoétika: A retorika, a nyelvészet és irodalomelmélet társadalomtudományi státusa című trilógiájának bemutatására. A háromkötetes monográfia azt a nézetet képviseli, hogy a humaniórák diszciplínái nem puszta szövegtanok, hanem meghatározó módon képesek hozzájárulni a társadalom adekvát tudományos felfogásához. A Társadalompoétika új társadalomelmélet lehetőségét körvonalazza, amely kiemelkedően fontos javaslat és kihívás a társadalomtudományok számára.
A konferencia résztvevőihez intézett köszöntőjében Deli Gergely, az NKE rektora kiemelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításával sikerült megteremteni az önálló államtudományi kutatás intézményi és szervezeti feltételeit. Az Egyetemet alkotó Karok egyesítették az államtudomány különböző tudásterületeit, az önálló államtudományi képzés mellett létrehozták a rendszeres alap- és alkalmazott kutatások hosszú távú intézményi feltételeit is. Hangsúlyozta, hogy az Egyetem a jelenkori kihívásokra akkor tud megalapozott válaszokat adni, ha lehetővé teszi és ösztönözi az olyan jellegű elméleti irányultságú kutatásokat is, mint az ÁNTK-án és az Eötvös József Kutatóközpontban folyó, különböző problémafelvetésekből, nézőpontból kiinduló politika- és államelméleti alapkutatás. Szabó Márton háromkötetes monográfiáját sikeres, bár hosszú és fáradságos „közös szellemi utazásként” méltatta, amely az Olvasó számára átfogó képet ad a három tudományterület elemzésén keresztül a társadalom reális valóságáról, s amely azt is üzeni, hogy a tudomány a maga eszközeivel, a tudomány területén belül maradva is képes hozzájárulni annak eldöntéséhez, valójában milyen társadalomban is akarunk élni.
Szabó Andrea, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének igazgatója a Szabó Mártont nyolcvanadik születésnapján köszöntő, ekként személyes motívumoktól sem mentes köszöntőjében ugyancsak méltatta a Társadalompoétika megírásával járó grandiózus vállalkozást. Utalt arra, hogy a PTI Szabó Márton „anyaintézete” és munkahelye, ahol kutató professzor emeritusként dolgozik lankadatlan munkakedvvel és igen eredményesen. Sorra jelennek meg a nagy visszhangot kiváltó könyvei, egy részük az intézet támogatásával. Emellett Szabó ma is tanít. Jelezte, hogy korábban Szabó Márton a politikatudomány területén egy nagyívű vállalkozásként ért el komoly eredményeket: a diszkurzivitás jegyében megalkotta a politika egységes tudományos szemléletét az empíriától kezdve az elméletig bezáróan. Végül kifejezte azt a reményét és meggyőződését, hogy a Társadalompoétikában kifejtett társadalomelmélet is olyan átütő erejű lesz, mint amilyen a diszkurzív politikatudomány.
Cs. Kiss Lajos A Társadalompoétika alapvetései című előadásában mindenekelőtt az államelméleti és a társadalompoétikai kutatás hasonló irányultságát és kapcsolódási pontjait hangsúlyozta, majd öt alaptézisben foglalta össze Szabó Márton monumentális könyvének tudományos üzenetét. A Társadalompoétika a) új kutatási program kezdeményezése és egy alternatív társadalomtudomány tervezete; b) a társadalomtudomány és a társadalom kritikai elmélete; c) alapfogalma a poétikus cselekvésekben megvalósuló nyelvi értelem; d) módszere a retorikatudomány, nyelvtudomány, irodalomtudomány paradigmáinak társadalomelméleti irányultságú hermeneutikai rekonstrukciója; e) a társadalom- és szövegtudományokhoz intézett kihívás és javaslat. Az előadás záró részében kritikailag tárgyalta azt a tézist, mely szerint egyedül a nyelv (szöveg) tekinthető értelemadónak és értelemhordozónak, a cselekvés kizárólag nyelven belül gondolható el, pusztán megvalósítja, de nem hozza létre az értelmet.
A rendezvényre a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében került sor.
Szerzők: Dr. Cs. Kiss Lajos és Dr. Pongrácz Alex
