Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszéke és a Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani TDK november 16-án A Big Data elemzés lehetőségei – Az adatok jövője? címmel tartott előadásának középpontjában az adatalapú társadalom, a big data összefüggései és annak jellemzői álltak.
Marton Ádám, az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tanársegédje felelevenítette az adat különböző definitív megközelítéseit, valamint az adatok egyes típusait. Napjainkban az adatok jelentős részét a nem strukturált adatok képezik, melyek közé sorolható például a közösségi média felületeken naponta több tíz milliárdos nagyságrendben megosztott képek, a podcastok vagy a streamingszolgáltatók felületén generálódó megtekintett órák száma. Ezek a strukturált és félig strukturált adatokkal együtt hatalmas, peta- és zetabyte mennyiségben képeznek big data-t.
A big data előnyei során említésre kerültek a pontosabb, jobb és gyorsabb döntéshozatal és előrejelzési képességek, az idő- és költségcsökkentés révén a működési hatékonyság javítása, az adatvezérelt marketingtevékenység és piaci folyamatok, valamint a kockázatelemzés új dimenziói. A big data azonban magában hordozza a kihívásokat is, mely a tárolási kapacitások növekedésétől egészen az adatbiztonság kérdésköréig számos területen megjelenhet. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a big data elemzési módszerek számottevően nem térnek el a hagyományos statisztikai módszerektől, azok a big data jellemzői mentén specializálásra kerültek, hogy az algoritmusok feltételeikben is megfeleljenek a hatalmas adatmennyiségnek.
Az előadás során kifejtésre került a big data kapcsán, hogy a tudományos megközelítés és a gyakorlati felhasználás jelenleg milyen viszonyban áll egymással. A gyakorlati hasznosíthatóság iránti igény nagyon erős, a big data-hoz kapcsolódó adatok a közszféra mellett ugyanis főképp a közösségi média felületeken és aza üzleti tevékenység során generálódnak. Ezáltal a versenyszféra számára ezek feldolgozása versenyelőnyt jelenthet. A versenyképességi előny ugyanakkor nem csupán vállalati szinten jelentkezhet, hanem az állami szabályozás az adatokhoz való hozzáférés révén jelentősen befolyásolhatja a makroszintű versenyképesség alakulását is.
Szöveg: Marton Ádám