A Tématerületi Kiválósági Program „Fenntartható államkormányzás és innovatív közszolgáltatások” projekt „Fenntartható közösségi és családpolitikák” alprojektjének keretében 2022. október 14-én rendezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Civilisztikai Tanszéke „A családtagok közötti jogviszonyok sokszínűsége” elnevezésű konferenciát.
Dr. Barzó Tímea (egyetemi tanár, NKE-ÁNTK Civilisztikai Tanszék), a projekt vezető szakmai kutatójának moderálásával megtartott esemény megnyitójában kiemelte, hogy a családdal összefüggő gondolatok nagymértékben megváltoztak: egyre fogyasztóközpontúbb szemlélet uralkodik, a fiatalabb generációk tagjai minél inkább a drágább, újabb eszközöket, luxuscikkeket akarják. A családnak jelentős funkciói vannak, amelyekből kiemelkedik az, miszerint az egyik családtag segíteni tud a másiknak, ha ez utóbbi személy válságban van, később fordítva, és ez a kölcsönös segítség egy egészséges családban kiegyenlítődik. Ha a társadalom legkisebb alapegysége, azaz a család is egészséges, akkor maga az egész társadalom is az lehet.
Dr. Lenkovics Barnabás (professor emeritus, Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék) „Fenntartandó értékek a családban” című előadásában kifejtette, hogy a család közösséget jelent, és mint ilyet, elemezni kell, hogy a jog mit szabályozzon a családdal összefüggésben. Jogászi körben ismert mondás, hogy ott kezdődik a családjog, ahol a család végződik. A család tagjainak lehetősége van arra, hogy a magánszférájukat megvédjék, megoltalmazzák személyiségi jogi keretek között (abszolút szerkezetű jogviszonyként, amelyben a kívülállóknak tartózkodniuk kell az esetleges jogsértéstől). A családtagok eldönthetik, hol húzzák meg családi életük határait, mennyire engedik be a jogot ebbe a körbe. A családtagok közötti viszonyok nem mind jogi viszonyok, így például döntés kérdése az is, hogy a házastársak kötnek-e házassági vagyonjogi szerződést vagy sem, ugyanakkor sok olyan tényező van, amelynek családjogi kihatása van, jogi tények lehetnek, mivel jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek (például hűség és hűtlenség, bizalom és bizalomvesztés, harag és megbocsátás, összetartozás és elhidegülés érzése, hála és hálátlanság, szeretet gesztusa és erőszak). A családvédelem középpontjában ezen ellentétpárok pozitív oldalainak a támogatása áll. Minden család célja az, illetve az kell, hogy legyen, hogy jó embert „faragjon” a gyermekből: minden márványtömbben ott van egy szép szobor, ám jó művésznek kell lenni ahhoz, hogy azok meg is mutatkozzanak.
Fűrész Tünde (elnök, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, KINCS) „A hazai családpolitikai intézkedések és programok hatékonysága és eredményei” előadásának bevezetőjében a KINCS-et és annak hitvallását mutatta be, majd a családot, mint védő és védendő értéket emelte ki. Demográfiai adatok alapján a magyar lakosság folyamatosan csökken, ahogy a gyermekvállalási kedv is. Fűrész Tünde kiemelte, hogy a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy azáltal, hogy a gyermekek felnőtté válásukat követően a gazdaság motorjai lesznek, ezért a gyermekvállalás támogatása végső soron versenyképességi kérdés is. A gyermekvállalás és a munkavállalás egymást elősegítő tényezők, hiszen, Kopp Mária szavaival élve, „[a] leghasznosabb, legfontosabb erőforrásunk az egészséges, kiegyensúlyozott családba születő gyermek. A gyermek vállalása és felelős felnevelése a legfontosabb befektetés a jövőbe”. Az Alaptörvény XVIII. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a szülők munkahelyi védelmét, illetve a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (Csvt.) preambuluma alapján az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését. Az előadó ezt követően ismertette a családpolitika alappilléreit és főbb területeit, amelyek egymásra épülnek. Ezekből kiemelhetők például a pénzbeli családtámogatások (adókedvezmények), gyermekjóléti intézkedések, a munka és a család jobb összeegyeztethetősége nemzedékek közötti szolidaritással, illetve az otthonteremtési program.
Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika (c. egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék) az örökbefogadás jogtörténeti és hatályos jogi szabályait, eszmei világát jelenítette meg „Az örökbefogadás céljának jogtörténeti aspektusai az egyetemes és a magyar jogi kultúrában” címet viselő előadásában. A téma aktualitása vitathatatlan, hiszen a családi kapcsolatok kialakításában fontos szerepet tölt be az örökbefogadás: a világ 173 országában engedélyezett, valamint 22 muzulmán országban az ún. kafala intézményét szabályozzák. Az örökbefogadás az utóbbi évtizedekben mindinkább gyakoribbá és elfogadottabbá vált, ám mind az örökbefogadott gyermekek, mind az örökbefogadó szülők, sőt a vérszerinti szülők is gyakran szembesülnek diszkriminációval és stigmatizációval, ezért fontos e téren a társadalom edukációja. Az örökbefogadás tudományági besorolásával összefüggésben el lehet mondani, hogy több jogterületet érint, magánjogi elemek mellett közigazgatási jogi-alkotmányjogi aspektusai is vannak. Az örökbefogadás célja, tartalma, keletkezése és különféle joghatása változatos volt a történeti fejlődés során. Így például a családban vallási szertartások végzésére férfi volt a méltó, ha a családban nem volt férfi, be kellett fogadni valakit. Példaként említhető továbbá, hogy az örökbefogadott feladata volt a családi vagyon megőrzése/továbbvitele, illetve az elárvult, elhagyott, veszélyeztető családi környezetben lévő gyerekek felnevelése. A magyar feudális jogban az örökbefogadás alapvetően az öröklést elősegítő, nemességet származtató eszköz volt. A 19-20. században következett be jelentős változás, amelynek eredményeképpen a gyermek családban való nevelkedésének egy lehetséges eszközévé vált világszerte, Magyarországon is a polgári átalakulástól kezdtek az örökbefogadásra családi kapcsolatot létrehozó intézményként tekinteni. Jelenleg sikeres örökbefogadásról akkor lehet beszélni, ha a szereplők helyzete és motivációja ismertté válik, erről tudnak beszélni, ezek miatt nagyon fontos az előkészítés és a felkészítés. A gyermekjogok fejlődése és a gyermekek családon belüli helyzetének változása kihatott az örökbefogadás szabályaira is, mindezeket nem lehet elszakítani az adott kor társadalmi képétől, családképétől, szülői képétől.
Reiderné Dr. Bánki Erika (egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék) „Nagyszülői jogok és kötelezettségek a családjogban” címmel tartotta meg előadását. Előadását elsősorban a hatósági, bírósági jogalkalmazás, illetve a mindennapok felől közelítette meg, abból a szemszögből, hogy milyen szerepet töltenek be a nagyszülők az unokák életében. A Csvt. alapján is kitüntetett szerepe van a nemzedékeken átívelő – így a nagyszülők és unokák közötti – kapcsolatnak, amelynek jogi „kiszüremkedéseit” rendszerezte. Általánosságban el lehet mondani, hogy a szülő után a második legerősebb kötődése a gyermeknek a nagyszüleihez van. Megfelelő minőségi együtt eltöltött idő esetén bizalmi kapcsolat alakulhat ki közöttük, a gyermek megtapasztalhatja a feltétel nélküli szeretetet és elfogadást, ugyanakkor az idősebb generációk testi és lelki regenerálódását is elősegíti. Vannak azonban olyan élethelyzetek (például megszakad a szülők életközössége, valamely szülő elhalálozik), amikor a nagyszülő és az unoka közötti kapcsolat is meglazulhat, illetve megszakadhat, vagy éppen ennek ellenkezője valósul meg, amikor a szülői gondoskodás helyébe a nagyszülő lép. Ezek az élethelyzetek igénylik a jogi szabályozást, a bíróságok és a hatóságok „beavatkozását”. Reiderné Dr. Bánki Erika a jogi szabályozásból a gondozás, nevelés, a kapcsolattartás és a rokontartás nagyszülőkkel összefüggő aspektusait mutatta be.
Dr. Papp Tekla (tanszékvezető egyetemi tanár, NKE-ÁNTK Civilisztikai Tanszék) alprojektvezető zárszavában röviden ismertette a kutatócsoport munkáját, bemutatta annak tagjait és kutatási területeit. Hangsúlyozta, hogy e konferenciának az előadásai jelentős mértékben szemléletformáló erővel bírnak a kutatások során. Jelentős tanulságként vonható le, hogy a családjog az a jogterület, amelyben az érzelmeknek, az egyéniségnek, a személyiségnek, az emberséges embernek a lehető legnagyobb szerepe van.
Szöveg: Dúl János
„A TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”