A világ jogi kultúrái

 

Schweitzer Gábor, az ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének habilitált egyetemi docense az egyetemjárás, vagyis a peregrináció történetéről tartotta előadását A világ jogi kultúrái című online Alkotmányjogi TDK konferencián október 4-én. Szögi László történész, bibliográfus tárta fel ennek históriáját. A századfordulón 24.000 magyar diák fordult meg külföldi, európai egyetemeken. Elsősorban a Habsburg Birodalom számított népszerű területnek, a német főiskolák és egyetemek. A külföldön tanuló magyar diákok körülbelül 80 százaléka itt tanult. A legnépszerűbb diszciplinák a jog és az orvostudomány voltak. Négy joghallgatót, későbbi jogtudóst emelt ki előadásában, az első Somló Bódog jogfilozófus, egyetemi tanár volt, akinek Pickler Gyula jogbölcsész, egyetemi tanár is egyengette tanulmányait. 1896-97-ben fordult meg külföldön, és nem csak joggal foglakozott. Az ő életútját Halász Ivánnal közösen kutatta Schweitzer Gábor. (lásd A Hungarian Legal Philosopher in Germany. Bódog Somló at the Universities of Leipzig and Heidelberg (1896-1897). Társszerző: Halász Iván In: Transfer – Interdisciplinär! – Akteure, Topographien und praxen des Wissenstransfers. Szerk.: Gantner, B. E. – Varga, P. Frankfurt am Main, Peter Lang GmbH, 2013. 45-61.)

Szögi László megemlítette Tuka Béla jogbölcsészt, Concha Győző (jogász, egyetemi tanár) tanítványát. Tuka Béla 1902-1903-ban Németországban tanult, majd Franciaországban, rövid ideig Angliában is megfordult, és Rómában is járt tanulmányai során. Jogi, bölcsészeti kurzusokat, valamint közgazdaságtant hallgatott. Bőbeszédű beszámolókat hagyott ránk. Bernolák Nándor magyar jogászt, politikust is kiemelte előadásában, aki szintén Concha tanítványa volt. 1914-től a Debreceni Egyetem professzora, majd rektora. Molnár Kálmán közjogász, Németországban, Franciaországban, Strasbourgban, Heidelbergben tanult, jogtanárnak készült tudatosan, sokféle kurzust hallgatott Berlinben is.

Szmodis Jenő a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék habilitált egyetemi docense arról beszélt előadásában, hogy a világ nagy jogi kultúrái abban különböznek, hogy milyen a jog és a vallás viszonyulása egymáshoz. A témakörrel Sir Henry Maine behatóan foglakozott. Az 1850-es években megkülönbözteti a haladó és a stagnáló társadalmakat. Ő egy világbirodalom polgára volt, jól ismerte az angol, az európai és az indiai jogot. Max Weber is foglakozott a racionális és a mágikus jogrendszerek különbözőségeivel. Mágikushoz sorolja az indiai jogot is. Nyugaton azonban hamar megkezdődött a jog racionalizálódásának folyamata. Nyugaton megvolt sokáig a szent jog és a profán jog kettőssége. A római jogból mindkettő merített. A továbbiakban Hans Kelsent idézi előadásában a jog és vallás kapcsolatát illetően, majd folytatja egy kínai legendával a jog eredetéről. A jog Japánban is negatív értékként tételeződik, aki nem tud megegyezni jogon kívül, az megbélyegződik. Keleten nem is megy végbe sokáig a jog professzionalizálódása. A nyugati jognak több állomása volt, említette Szmodi Jenő, ha egyáltalán beszélhetünk egységesen nyugati jogról. Talán igen, mert van alapvető azonosság.

Az első korszak az archaikus kor Rómában, amikor a vallás szorosan együtt él a joggal. A következő a praetor peregrinusok tevékenysége, akik a nem római polgárok peres ügyeit intézték, görög szokásokat is meghonosítottak, majd jön a posztklasszikus kor, a IV. század, a római jog krisztianizált értelmezése, mely sokáig megmarad. Ezután a XVI. században, amikor vallásháborúk dúlnak, elbizonytalanodik a jog fogalma, az abszolutizmus hatalmi eszköze a jog. A XVII-XVIII. század a modern szekuláris természetjoggal jellemezhető, itt utal Pufendorf érdemeire. A XIX-XX. század, amely a jog pozitivisztikus korszaka, mondja, Kelsen, Austin itt kiemelhetőek. Utal arra is az előadó, hogy a jogelveknek nagy volt mindig a nyugati kultúrában a jelentősége. Kiemeli Verdross tevékenységét is. Jelenleg pedig van egy jurisztokratikus korszak, a jogalkotás helyébe lép a bírói ítélkezés. A nyugati jog sokáig nem hatott Keleten. A gyarmatosítás hozott ebben változást.

Pongrácz Alex adjunktus, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója azt elemezte előadásában, hogy az európai kultúrkör keresztény-római jogi, görög filozófiai eredettel rendelkezik. René David megkerülhetetlen a témakör elemzésekor. A common law és a kontinentális jogrendszer között a különbség nem súrlódó. A kereszténység mellett megfért a liberális demokrácia is, a kapitalizmus mindkét jogcsaládot befolyásolta, mondta Pongrácz Alex. A törvények uralmának gondolata az ókortól átszövi Európát, valójában már Arisztotelésznél megjelenik a gondolata. Aquinói Szent Tamás is beszél emberi jogokról. Azután a XIX. századi jogpozitivizmus során elhalványulnak a természetjogi kívánalmak. A nyugati eszmét számos kihívás érte az I. és a II. világháború, a totalitárius rezsimek óriási kihívást jelentettek. Autoriter vonások jelentek meg több állam alkotmányában. Giovanni Amendola olasz jogász, újságíró használja a totális állam szót. Manapság valóban a jurisztokratikus tendencia terjed, míg korábban a kormányoknak volt szerepe. A XIX. században pedig a jogállami gondolatnak nagyon nagy jelentősége volt. Egyed István is írt a totális közjogról. Carl Schmitt az európai közjog válságáról beszélt. Ezek a folyamatok meghatározzák sokáig a nyugati jogot és társadalmat. Pongrácz Alex idézte Krisztics Sándort, aki szerint a keresztény polgáriasultság egyszer csak eltűnik a jogrendből. 1943-ban azt kérdi Egyed István, hogy valóban eltűnik-e a jog? A fasizmus és a nemzetiszocializmus tudnillik akadályt látott a jogban. A jogászhivatás ekkoriban hanyatlani kezdett, népszerűek a katonai hivatás és a mérnöki munkák voltak. A jog túlmutat az aktuális koron. Krisztics szerint tartósan kizárt az antihumánus magatartás, mert az ember Isten képére van teremtve. A jogeszme csak átmenetileg halványulhat el. Egyed István is hasonlóan látta a kérdést. Utalt még az előadó az iszlám térnyerésére napjainkban, mely szintén kérdéseket vet föl a joggal kapcsolatban.

Következő TDK konferencia november 22-én lesz.

 

Szöveg: Bódi Stefánia Egyetemi docens, szervező


Címkék: Alkotmányjogi TDK