Új forrás a muhi csatáról

Az 1241–42-ben lezajlott magyarországi tatárjárás 780 éve ért véget a tatár haderő kivonulásával. Az évforduló alkalmából P. Szabó Sándor, az NKE ÁNTK Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Hadtudomány folyóirat legújabb számában megjelent tanulmányában bemutat egy kínai nyelvű mongol kőtáblafeliratot, amely új forrásként szolgálhat a muhi csata és a magyarországi tatárjárás kutatói számára. A kőtáblafeliratban, amelyet a Mongol Birodalom egyik legnevesebb történetírója készített, maguk a tatárok beszélik el a muhi csata legfontosabb eseményeit.

A kőtáblafelirat rendkívüli jelentőségét egyebek mellett az adja, hogy új adatot szolgáltat a muhi csata pontos helyszínével kapcsolatban. Ez az új adat nagyon erős, új bizonyítéka a tanulmány szerzője által kidolgozott és 2018-ban publikált „Karingó-elmélet” helytállóságának. Az elmélet lényege, hogy a muhi csata idején a magyar hadsereg tábora, ahol a magyarok és tatárok közötti döntő összecsapásra sor került, a Karingó/Kerengő/Keringő néven emlegetett folyó/ér által körülvett területen helyezkedett el.

Közel 150 éve komoly kutatói figyelem irányul a muhi csata pontos helyszíneinek (azaz elsősorban a tábor és a híd) megtalálására, azonban a Karingó-elmélet 2018-as publikálásáig a magyar tábor pontos helyszínét, ahol a muhi csata döntő összecsapására sor került, a kutatóknak nem sikerült beazonosítaniuk.

A tanulmány PDF formátumban IDE kattintva letölthető.

 

Szöveg: Kína-tanulmányok Tanszék