Nemzetközi tudományos konferenciát szervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából. Az esemény szeptember 14-16. között lesz a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében és az Oktatási Központban.
Ebben az évben ünnepeljük az 1222. évi Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját, amely a magyar történeti alkotmány első jelentős sarkalatos törvénye, erre emlékezik a Történelmi alkotmány, rendi állam, nemesség és politika 1222-1848 című nemzetközi tudományos konferencia. „II. András dekrétuma először rendelkezett arról, hogy az állam működését is jogszabályokkal kell rendezni. Törvényi keretek közé foglalták a király végrehajtó hatalmát. Még azt is mondhatjuk, hogy alkotmányos követelményünk ezzel, a magyar alkotmányos gondolkodást alapjaiban meghatározó jogforrással foglalkoznunk” – érzékeltette a konferencia jelentőségét honlapunknak Horváth Attila alkotmánybíró, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A kétnapos konferencián a legkiválóbb magyar és külföldi jogtörténészek és történészek tartanak majd előadásokat több szekcióban, az elhangzottakat később egy angol nyelvű kötetben tervezik kiadni. A rendezvény nemzetköziségét indokolja, hogy a XIII. századot „jogász” századnak is nevezik, mert a IV. Lateráni Zsinattal kezdődően több, az Aranybullához hasonló jogi dokumentum keletkezett. A mi Aranybullánk is a korabeli európai jogi gondolkodás részeként jelent meg, amit érdekes lehet összehasonlítani és a történelmi párhuzamokat bemutatni.
Az Aranybullára mint első fontos dokumentumra vezethető vissza több, ma már közismert jogintézmény: a Kúria, az Országgyűlés kialakulása, az előzetes letartóztatás alkotmányos garanciái, a bírói jogorvoslathoz való jog, a monetáris politika, a hadkötelezettség szabályozása stb. „Külön kiemelném az ellenállási záradék jelentőségét, amely a magyar közjogi gondolkodás szerves része lett. Gondolok itt elsősorban az önkényuralommal szembeni ún. passzív ellenállásra. A szabadságharcokban ugyan több esetben is vereséget szenvedtünk, de a magyar társadalom zsarnoksággal szembeni szívós ellenállása mindig győzedelmeskedett” – emelte ki Horváth Attila, aki úgy látja: az Aranybulla bizonyos értelemben a mai hatályos jog része, hiszen történeti alkotmányunk első sarkalatos törvénye. „Az Alaptörvény „C” cikk második bekezdésének indokolása is visszautal az Aranybullára, hiszen arra utal, hogy az alkotmányos állam védelmének utolsó garanciája, végső eszköze az ellenállási jogot biztosító rendelkezés, amely a demokrácia védelmét, a hatalomkoncentráció megakadályozásának szükségességét fogalmazza meg, egyszerre alkotmányos tilalomként és kötelezettségként. Az alkotmánybíráknak pedig az Aranybulla másolata található azon az aranyláncon, amelyet a nyilvános hirdetésekkor a nyakukban viselnek” – tette hozzá az alkotmánybíró, az NKE professzora.
A Történelmi alkotmány, rendi állam, nemesség és politika 1222-1848 című nemzetközi tudományos konferencia szeptember 14-16. között lesz, a két főszervező Peres Zsuzsa egyetemi docens és Bathó Gábor egyetemi adjunktus.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: MTI/Vasvári Tamás