Az ukrán-orosz háború kapcsán rengeteg jogszabályváltozás, humanitárius segítségnyújtás és különböző társadalmi változások indultak el, melyek átfogó ismerete komoly kutatómunkát igényelne. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatói ennek kapcsán egy konferencia keretében osztották meg a kutatási területükhöz tartozó különféle aspektusokat. Az előadók széles körben értelmezték az ukrajnai háború hatásait az NKE Oktatási Központ Dékáni Tárgyalójában július 7-én.
Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének habilitált egyetemi docensei nyitották az előadók sorát. Bódi Stefánia a háború hatására elindult magyarországi jogszabályváltozásokról tartott előadásában kiemelte: a változások főként kormányrendeleti szinten zajlottak, a menekültügyi jogszabály ugyanakkor nem változott. Mindez elvezetett az Alaptörvény 10. módosításához is, vagyis: a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus esetén bevezethető a veszélyhelyzet. Emellett hangsúlyozta: fontos különbség, hogy az ukrajnai menekültek jogilag menedékesek, vagyis fegyveres konfliktus elől tömegesen menekülők.
Téglási András, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének habilitált egyetemi docense a háborúnak az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választási kampányára gyakorolt hatásairól értekezett. Leszögezte: az ukrajnai konfliktus kampánytémaként mind a kormány, mind az ellenzék részéről megjelent. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke elmondta: a kampány során érkeztek a szervezethez olyan bejelentések, amelyek a háború kapcsán a kormány választási plakátkampányát kifogásolták.
Nemzetközi kitekintőjében Szmodis Jenő, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének habilitált egyetemi docense az állami szuverenitás átértékelődésének kapcsán kiemelte: szakértők zöme abban hisz, hogy proxy háború zajlik az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között. Mindezek által Ukrajna területe és szuverenitása megvédendő érték, amely a nemzetközi közösség számára jelenleg kihívásokkal teli feladat.
A háború kapcsán a kísérő nélküli kiskorúak helyzetéről beszélt Bende Zsófia, az NKE ÁNTK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója. „Európa minden eddigit meghaladó összefogást mutatott a kiskorúak segítésére, jogszabályi alapokat mindehhez az Európai Unió Tanácsának irányelvei teremtik meg. Ugyanakkor ez a szolidaritás nem érinti a tagállamok alapvető kötelezettségeit, hanem azokon felül rendel el intézkedéseket” – hangsúlyozta.
A konferencia záróelőadása vitaindítóként hatott a jelenlévőkre, hiszen Szak Andrea, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékének adjunktusa az orosz-ukrán háború közvéleményre gyakorolt hatását elemezte a különböző médiafelületek vonatkozásában. A kutató felhívta a figyelmet az orosz propaganda közel egy évszázados múltra visszatekintő eszközhasználatára, és kiemelte: a véleményvezérek hatalma napjainkban is óriási, ezért a politika ma már tudatosan alkalmaz szélesebb tömegeket elérő influenszereket, celebeket.
A konferencia zárásaként gondolatébresztő vita alakult ki a hagyományos és a közösségi média, illetve az orosz és ukrán nemzetközi megjelenés kérdéséről.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes