Magyary Zoltán hagyatéka, hogy felismerte: a közigazgatás egy komplex rendszer, ez a szemlélet áthatotta a közigazgatási felsőfokú képzés elmúlt 40 évét, a hivatásnak pedig mára presztízse lett – hangzott el a neves jogtudós, a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítója emlékére rendezett konferencián az Oktatási Központban. Magyary Zoltán szellemi és tárgyi örökségét megalakulása óta gondozza a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a születésének 134. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a közigazgatásra váró kihívásokról is szót ejtettek és megkoszorúzták Magyary emléktábláját.
Magyary Zoltán a neki adatott életközeget, Magyarországot felmérni, a tudomány akkori állása szerint javítani, megreformálni és előbbre vinni akarta és esélyt akart teremteni, hogy „a világ elképesztő szépségét” mindenki megtapasztalhassa – fogalmazott köszöntőjében Deli Gergely. Az NKE rektora hangsúlyozta: Magyary küzdött „a rendért a káosz ellenében”, a rendteremtés eszköze volt, de nem vált embertelenné, ezért szükséges emlékezni rá minden évben. Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke felidézte: 27 évvel ezelőtt 22 ember felvállalta Magyary szakmai munkásságának életben tartását, ezt a tevékenységet ma egyre többen végzik, köszönhetően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködésnek is, ami rangot és lehetőségeket ad a civil szervezetnek. Az elnök beszélt arról: a társaság képzéseinek segítségével eddig kilencvenezer embernek adtak olyan tudást, amellyel megállják helyüket a munkaerőpiacon. Az Oktatási Központban található Magyary Zoltán Előadóterem és emléktábla arra a folytonosságra emlékeztet, ami a magyar közigazgatási felsőoktatás több mint 40 éves történetében ölt testet – mondta köszöntőjében az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar tudományos dékánhelyettese, Kaiser Tamás. Hozzátette: Magyary felismerése, hogy a közigazgatás egy komplex rendszer, áthatotta a képzést, aminek eredményeként sikerült elfogadtatni, hogy a közigazgatás nemcsak szakma, hanem hivatás is. Ennek köszönhetően pedig a közigazgatásnak, a terület oktatásának és a kutatásának presztízse van, az NKE 10 évvel ezelőtti megalakulásával önálló felsőfokú képzési ág lett, az államtudományok biztos helyre találtak itt – hangsúlyozta a dékánhelyettes, majd közölte: Magyary Zoltántól érdemes megtanulni a változásokra való érzékenységet, adaptációt és kreativitást, ezek fontos hívószavak a jövőre nézve a digitalizáció és a zöld átállás korában.
A konferencia plenáris előadásain Takács Albert, az Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék egyetemi tanára Magyary öröksége nyomán felhívta a figyelmet: a közigazgatás tudományának olyan művelőire van szükség, akik nemcsak naprakész gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, hanem olyan tudományos képességekkel, amelyek az új problémák felismerésére és megoldására is képessé teszik őket. Uzsák Katalin, a területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkár Magyary öröksége nyomán a területi közigazgatás elmúlt évekbeli és jövőbeli fejlesztéséről szólt. Mint mondta: a fejlesztések nyomán testre szabott szolgáltatások lesznek elérhetők, az automatizálásnak köszönhetően pedig a közigazgatási dolgozókat komplexebb feladatok elvégzésével lehet megbízni. A helyettes államtitkár az újszerű szolgáltatások között említette az e-ügyintézés lehetőségeit, a videótechnológia felhasználását, a mesterséges intelligenciával működő totemoszlopok, kormányablakokban való üzembe helyezését, amelyek például egy házassági anyakönyvi kivonat, vagy egy személyi igazolvány pótlását teszik lehetővé emberi beavatkozás nélkül, de ilyen innováció lesz 2023-tól az ingatlan nyilvántartás elektronikussá tétele is.
A konferencián bemutatták a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás folyóirat következő tematikus, dupla számát, amely a magyar közigazgatás történetében mélyreható változásokat hozó elmúlt tíz évre való visszatekintés, de a tovább fejlődésre való törekvések, javaslatok is megjelennek a közölt tanulmányokban. A szám vendégszerkesztője, Kaiser Tamás elmondása szerint a fenntarthatóság, a digitalizáció, a zöld átállás közigazgatásra gyakorolt hatásai és a proaktív közigazgatás jelenségeinek vizsgálata mind-mind adtak témát a szerzőknek, de a humán erőforrás fejlesztés lehetőségei, az önkormányzati vagyon átrendeződésének kérdései is terítékre kerültek, sőt a lapszám tartalmaz egy recenziót is, méghozzá Halmai Péter egyetemi tanár európai gazdasági integrációról szóló, nemrégiben megjelent könyvéről. A bemutató utáni panelbeszélgetésben a szerzők adtak számot tanulmányaikról.
Zárógondolataiban Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes arról beszélt: Magyary Zoltán közel száz évvel ezelőtti problémafelvetései a közigazgatás időtlen, „örök” dilemmái, amelyekkel ma is foglalkozni kell. „Az adatvezérelt, automatizált alkalmazások és hibrid technológiák bevezetése során ügyelni kell arra, hogy a közigazgatás végső soron az emberekért van, humánus és érzékeny problémamegoldásra is képesnek kell maradnia. Magyary pályája olyan sorstörténet, amely a közigazgatási reformereknek és a tudomány művelőinek is tanulságos üzeneteket tartalmaz. A közigazgatási gyakorlatnak üzeni, hogy nem szabad visszariadni a paradigmatikus változtatásoktól, de óvatos, hatáselemzésekre épülő bevezetésre van szükség, máskülönben a félbehagyott reformok tárházát gazdagítjuk. A tudomány számára Magyary az elmélet és az empíria, a modellalkotás és összehasonlítás, a szakpolitika és tudománypolitika összehangolásának úttörője, akinek munkássága ma is elemi erejű inspiráció” – szögezte le Kis Norbert.
Az eseményen Deli Gergely rektor, Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke és Trnka Norbert, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke megkoszorúzták az Oktatási Központ Aulájában található Magyary Emléktáblát, a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai pedig bemutatták kutatásaikat.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes