Európa egy megváltozott világgazdasági és világpolitikai környezetben létezik tovább, a háború miatt keserédes az ünnep, a válság azonban mégis magában hordozza a kontinens újjászületésének lehetőségét – hangzott el az Európai Unió alapkövét lerakó Schuman-terv kinyilvánításának 72. évfordulóján a Széchenyi Díszteremben tartott Európa-nap konferenciáján. Magyarország 18 éve csatlakozott a közösséghez, a rendezvényen a 2004 óta megtett útról, a jelen kihívásairól és az EU jövőjéről is szót ejtettek.
Magyarország feladata, hogy a nyugati érték - és érdekszövetség tagjaként aktívan részt vegyen az Európai Unió jövőjének alakításában, az évforduló pedig alkalmat ad a számadásra és a jövőre vonatkozó tervek megfogalmazására. „Ahogyan Magyarország, egyetemünk is nyíltan vállalja európaiságát, képviseli az európai kultúra hagyományos értékeit és hitet tesz azok megőrzésének fontossága mellett” – köszöntötte a konferenciát Deli Gergely. Az NKE rektora szerint európaivá a történelmünk, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, a szólásszabadság, akadémiai szabadság, a béke iránti vágy és szolidaritás tesz bennünket. A rektor szerint az integráció a béke garanciája volt és fejlődött együttműködéssé, ám a szomszédunkban dúló háborút miatt ezt most tetteknek is követni kell.
A béke iránti vágy napjainkban alapvető igényként tért vissza Európába – mondta Koller Boglárka nemzetközi rektorhelyettes. Meglátása szerint a mostani konfliktus megmutatja, hogy Európa nem tudja kiterjeszteni értékrendjét határain túlra, ami a közös külpolitika hiányából fakad. A konfliktus megbontotta a visegrádi együttműködés közti kohéziót is. 2022. február 24-ét nem fogjuk elfelejteni és „visszatekintve tudni fogjuk, hogy valós korszakhatárhoz érkezett Európa és az Európai Unió is” – jelentette ki Koller Boglárka, aki szerint ezekben az időkben a kultúra, a hit és az identitás ad mégis reményt a kontinensnek, a válság magában hordozza az újjászületés lehetőségét, így a körülmények ellenére van okunk ünnepelni Európát.
„Európa hanyatlik, de mindig megússza” – utalt a földrész több ezer éves történetének legsikeresebb folyamatára, az európai integráció különleges sikertörténetére előadásában Martonyi János. A volt külügyminiszter szerint az integrációval kapcsolatban leggyakrabban emlegetett két kifejezés: a válság és a reform. „Nincs több idő várakozni, Európának meg kell teremteni a saját biztonsági és védelmi dimenzióját, annak minden elemével együtt” – állt ki a közös kül-, biztonság és védelempolitikát képviselő stratégiai autonómia koncepciója mellett Martonyi János, aki hozzátette: mindezt nem a NATO-val szemben, hanem az észak-atlanti együttműködés keretén belül kell kiépíteni. Emellett be kell fejezni az egységes piac megteremtését, el kell hárítani ennek megontására irányuló törekvéseket és le kell venni a napirendről az ideológiai és napi politikába átcsapó szempontokat – sorolta a jövő feladatait az NKE egyetemi tanára.
A konferencia panelbeszélgetésén az Európai Uniónak a megváltozott geopolitikai térben való megjelenéséről is szót ejtettek. Koller Boglárka nemzetközi rektorhelyettes szerint egy háborús konfliktusra ugyan egy állam tud hatékony válaszokkal szolgálni, mégis a mostani „külső sokkhatás” egy sorba rendezte a tagállamokat, egységes válaszok születtek, ám – egységes kül – és biztonságpolitika híján – mára nincs meg a teljes egység. Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora szerint a mostani háborúból egyik fél és Európa sem jön ki majd jól. Prőhle Gergely, a Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója is a külső veszély ellen felmutatott egységről, ugyanakkor a nemzeti érdekek éles megjelenéséről is beszélt és feltűnőnek nevezte az egyes tagállamok belső kommunikációjában megjelenő „áldozat és tettes” megítélésének eltérő voltát.
Az Európa Napon díjazták a Jean Monnet Chair projekt keretében, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa-tanulmányok Tanszéke és a Nemzetközi és Európai Szakkollégium együttműködésében meghirdetett „Mit jelent neked Európa?” című fotópályázat nyerteseit. A pályázatra Európa történetét, kulturális és nemzeti hagyományait, az európai egységfolyamatot, az európai integrációt és Európa jelenkori kihívásait egyéni, szubjektív nézőpontból megjelenítő alkotásokkal lehetett jelentkezni hallgatóknak és egyetemi munkatársaknak is. A zsűri döntése alapján Ekaterina Popova PhD hallgató, Kiss Fanni egyetemi hallgató és Pálfalvi Zoltán, a Ludovika TV szerkesztő-műsorvezetője alkotásai bizonyultak a legjobbaknak, mindhárman Ludovika ajándékokat vehettek át. Az esemény flash mobbal zárult, a résztvevők kézlenyomatokkal festett EU-zászlót készítettek.
A konferencián elhangzottakról további részleteket olvashatnak a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes