Globális kihívások és EU-válaszok a XXI. században

Hogyan képes az Európai Unió (EU) hatásosan fellépni olyan globális kihívások ellen, mint a növekvő világgazdasági verseny, a koronavírus, vagy épp a külső határai mellett dúló háború? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Szemlér Tamás, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék vezetője, a tanszék és Tudományos Diákköre szervezésében.

A hidegháború végével új fejezet nyílt a globalizáció számára. Már az első világháború óta egyre szorosabb volt az együttműködés transzkontinentális szinten, de a Vasfüggöny lehullásával új szereplők léptek színre.

Már a kétezres évektől az EU célkitűzései közt szerepelt a gazdasági versenyképesség növelése, tekintettel az egyre kiélezettebb világgazdasági versenyre, azon belül is új versenytársak (köztük Kína) felemelkedésére. A 2008-ban bekövetkezett világválság, majd az azt követő görög krízis azonban gazdasági szempontból kihívások elé állították az EU-t. Ezen időszak talán egyetlen pozitívuma az együttműködés új szintre emelése volt.

A 2000-es Lisszaboni Stratégia célul tűzte ki, hogy az elkövetkező évtizedben az EU a világ vezető gazdasága lesz. Az ambiciózus kijelentést aláásta, hogy nem álltak rendelkezésre eszközök, nem volt meg a kellő koordináltság a tagállamok között – akik saját nemzeti érdekeiket helyezték előtérbe. Ezek és a nem várt külső kihívások miatt az EU nem tudta beteljesíteni kitűzött céljait. 

Az ezt követő Európa 2020 terv célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése volt, amihez már egy strukturált, pontos indikátorokkal kiegészített tervezetet állítottak össze. Bár a válságból kilábaló országok gazdasága természetesen javulni kezdett, nem hozott igazi áttöréseket ez az évtized sem. A legnagyobb fejlődés az integráció és az uniós és nemzeti intézmények közti munkamegosztás terén született.

A Brexit újabb bizonytalanságot hozott az EU életébe, ám ennél sokkal nagyobb problémát okozott a 2020-ban bekövetkezett COVID-19 világjárvány. Az előző évtizedek kríziseiből tanulva az EU meglepő gyorsasággal reagált a veszélyre. Ennek eredményeként jött létre a Next Generation EU, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára a hosszútávú, közös hitelfelvételt, ezzel is levéve a járvány okozta anyagi terhek egy részét a tagállamok válláról. Mivel még csak a végrehajtás kezdetén vagyunk, így nem tudjuk megmondani, mennyire lesz sikeres ez az eszköz, az azonban biztos, hogy radikálisan újszerű, az integráció története során még nem látott megoldásról van szó.

 

Szöveg: Gyalog Kincső


Címkék: globalizáció