Az egyre fokozódó nemzetközi feszültségeknek köszönhetően mindennapjaink szinte legmeghatározóbb külpolitikai kérdése: mikor szabad beavatkozni más országok belügyeibe, ha emberek élete a tét? Előadásában erre kereste a választ Pinar Gözen Ercan nemzetközi kapcsolatok szakértő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) által rendezett online fórumon Hárs András, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék oktatója vezetésével március 16-án.
A világháborúk okozta globális, humanitárius válságokra válaszul alakult meg az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), melynek legfontosabb célkitűzése az emberi jogok és az élet szentségének védelme. Ennek érdekében minden államfő megerősítette felelősségét, hogy megvédje lakosságát a népirtástól, a háborús bűnöktől, az etnikai tisztogatástól és az emberiség elleni bűncselekményektől. Az így megszületett védelmi felelősség koncepciója (The Responsibility to Protect) három pillérből áll: minden állam felelőssége lakossága védelmében cselekedni, a nemzetközi közösség feladata, hogy segítse az államokat lakosságuk védelmében, valamint, ha egy állam nyilvánvalóan elmulasztja lakossága védelmét, az a nemzetközi közösség feladata lesz.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt arról, mikor van szükség katonai beavatkozásra az érintett országokban. Az 1990-es évek több konfliktusa is vita tárgyává teszi a külső intervenció legitimitását. Miután a koszovói háborút nem sikerült békés úton lezárni, számos NATO tagország közösen döntött a beavatkozás szükségességéről „humanitárius háborúra” hivatkozva. „Mivel a beavatkozó országok az ENSZ tagjai, a Biztonsági Tanács jóváhagyására is szükségük lett volna, így ez nem tekinthető legitim döntésnek. Illegitimnek sem nevezhetjük azonban, mert a hivatalos döntést csupán az orosz vétó állította meg, így kijelenthetjük, hogy a szándék jelen volt az ENSZ berkein belül” – hangsúlyozta Pinar.
Hárs András rákérdezett a francia jelenlét szükségességére az afrikai Maliban. A szakértő úgy fogalmazott: „2013 óta állomásozik a francia hadsereg Mali területén, ahol a terrorizmus elleni harc okán vannak jelen, Franciaország azonban nem egy volt gyarmata iránt mutat túlzott érdeklődést, de fontos, hogy a beavatkozás soha ne csupán önös érdekekből történjen” – tette hozzá.
Pinar Gözen Ercan előadásában az orosz-ukrán konfliktusra is kitérve bizakodóan áll a jövő humanitárius válságainak megoldásához: hisz abban, hogy a technológiai fejlettség és a népek egymáshoz való kötődése építi az egymás iránti empátiát, melynek révén elkerülhetők lesznek a humanitárius tragédiák.
Szöveg: Gyalog Kincső