Az Osztrák-Magyar Monarchia kihívásai

„Három dombról indult el Európa: az Akropolisról, a Capitoliumról és a Golgotáról" – mondta Máthé Gábor professzor Theodor Heusst, a II. világháború utáni első német államfőt idézve az Osztrák-Magyar Monarchia történetének kérdésköréhez kapcsolódó, sok esetben a jelenkori Európa helyzetére is kiható témákkal foglalkozó Trónfosztás100 – A monarchia kihívásai című konferencián december 10-én a Ludovika Főépület Zrínyi Termében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Állam- és Jogtörténeti Tanszéke által szervezett tudományos eseményen a tanszék professor emeritusa, az első szekció vezetője visszatekintve az 1527-es esztendőre – amikor Habsburg Ferdinándot magyar királlyá koronázták – úgy fogalmazott: a Magyar Szent Korona országai és a Habsburg-ház koronatartományai együtt ez év tavaszán megalakították Közép-Európát. Az „Európai Unió tehát ezzel a ténnyel beindult. Közép-Európa újkori megszületése akkor pozitívan alakult és mostanra sajátosan determinálódott.”

Horváth Attila alkotmánybíró előadásában arról beszélt, hogy a közéletben manapság sokszor elhangzik, hogy a harmadik köztársaságban élünk. „De ez a hármas szám sehogy sem jön ki.” Ennek kapcsán sorra vette, hány köztársaság volt Magyarországon, melyet az 1918. november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársasággal kezdte, majd a mindössze százharminchárom napot megélt Tanácsköztársasággal folytatta, ezt követően megemlítette, hogy a Tanácsköztársaság bukása után, Peidl Gyula miniszterelnöksége idején Magyarország megnevezése ismét Magyar Népköztársaság lett. Az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezetője tovább folytatva a sort szólt arról is, hogy 1946 februárjában hazánk államformája Magyar Köztársaság volt, mely 1949-ben, a kommunista alkotmány életbelépése után ismét Magyar Népköztársaság lett, és 1989. október 23-án pedig kikiáltották azt a Magyar Köztársaságot, melyben ma is élünk. Horváth Attila kiemelte: „És most tovább lehetne gondolkodni azon, hogy a 2012-es Alaptörvény szerint vajon új köztársaság kezdődött-e vagy sem.”

Tamás András professor emeritus a hit a királyság és a haza összefüggésrendszeréről beszélt Az utolsó interregnum című előadásban. Az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója elmondta, hogy a történelem folyamán számos kihívással kell megküzdenie a katolikus hitnek: a reformációval, a felvilágosodással és az anarchizmussal, mely „nem egyszerűen vallásellenes, hanem az egész társadalmi rend gyökeres megváltoztatására irányul, és legalább olyan erős, mint a marxizmus, csak nem szoktunk róla beszélni”. A haza fogalma kapcsán kifejtette, hogy az egyrészt az a terület, ahol élünk, másrészt pedig azok szerves kapcsolata, akik ott élnek. A király feladat az ország egyben tartása, melyet az euróai királyok nagyon sokféleképpen csinálják. Összegezve gondolatait Tamás András hangsúlyozta: „Egyáltalán nem lényegtelen kérdés az, hogy mit gondolunk a hitről, a vallásról és az egyházról, és nem annyira lényegtelen az sem, hogy mit gondolunk a hazáról, se az, amit a királyról vagy a királyságról. Ezekről ma együtt szokás elfeledkezni mondván, hogy kimentek a divatból.”  

Képes György, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense előadásában IV. Károly király magyarországi uralkodásának évszámát vizsgálta. Azt mondta, ha bármilyen ismeretterjesztő vagy történettudományi tankönyvet megnézünk, abban jellemzően az 1916-tól 1918-ig tartó évek szerepelnek, melyet előadásában árnyalni igyekezett. „1918-ban a király nem mondott le, de ha lemondott volna, akkor nem a megfelelő eljárási rendben tette, tehát semmiképpen sem helyes az 1918-as dátum, az 1921-es dátum pedig erősen vitatható”. Képes György 1922-t, a király halálának évet jelölte meg harmadik lehetőségként.

„A csehszlovák állam gyakorlatilag hamarabb született meg jogilag, mint reálisan – emelte ki Halász Iván, az NKE ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Monarchia felbomlását és Csehszlovákia megalakulásának folyamatát elemezve, amelyben központi szerepet kapott az identitás fogalmának kérdése.

Tóth Noémi Nóra, az NKE ÁNTK egyetemi hallgatója a III. Károly által 1713-ban kihirdetett Pragmatica Sanctio értelmezéseibe avatta be a hallgatóságot a trónfosztási törvény tükrében.  

A program következő szekcióját Bathó Gábor, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének adjunktusának elnökletével Deli Gergely előadása indította. Az ÁNTK dékánja az Egy intellektuális trónfosztás. Avagy amikor Paulus ellentmondott a császárnak címmel megtartott előadásában Iulius Paulus: Decretorum Libri című munkájából idézett föld adásvételi jogi aktust értelmezett újfajta megközelítésben. 

Jakab Éva, NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi tanára az ókori görög államelmélet monarchia eszméjéről beszélt. Kelemen Miklós, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének docense Egy birodalom válsága vagy egy birodalom újjászervezése? A hadrianopolisi fordulat jelentősége Római Birodalom hatalmi rendszerében címmel tartott előadást.

A konferencia harmadik szekciójában Kelemen Miklós, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének docense vezetésével a szakértők A monarchia hazai kihívásairól értekeztek. Barna Attila, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszék docense Felségsértés a „Nélküli Királyságban” – az államfő büntetőjogi védelme a két világháború közötti Magyarországon címmel adott elő, Boda Mihály, az NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a szentkorona-eszme két világháború közötti külpolitikai ideológiájáról beszélt, Peres Zsuzsanna, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének docense a 19-20. században létrejött Habsburg dinasztikus házassági szerződésekről értekezett. Drócsa Izabella, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa a Horthy-korszak rendtörvényének jelentőségét és precedenseit ismertette a két világháború közti bírói gyakorlatban. Bathó Gábor, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének adjunktus V. Ferdinánd lemondásának törvényesítése és ennek törvényességéről adott elő, Kevevári István, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa Zsarnokölés és királyi felelősség a francia vallásháborúk idején címmel tartott előadást.

A program záró szekciójában a monarchia külföldi kihívásait vették górcső alá Peres Zsuzsanna docens vezetésével. Ennek keretében Deák József r. alezredes, az NKE RTK Rendészetelméleti és -történeti Tanszékének adjunktusa a lengyelországi osztrák-magyar, német, orosz monarchikus és birodalmi hatásokról szólt az 1919-1921-es lengyel-szovjet háború idején. Szabó Mátyás, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanársegédje a külügyi szolgálat szervezésének kihívásai a dualizmusban címmel tartott előadást, Pókecz Kovács Attila, az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszékének egyetemi tanára pedig a franciaországi monarchiák bukásának alkotmánytörténeti előzményeit és közjogi következményeit vizsgálta.

 

Szöveg: Sallai Zsófia

Fotó: Szilágyi Dénes