Az emberi lét legnehezebb etikai döntéseiről tartottak online konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Alkotmányjogi Tudományos Diákkörének szervezésében Abortusz és eutanázia az EU tagállamaiban címmel, Bódi Stefánia, az NKE ÁNTK Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke docensének elnökletével.
Lovászy László Gábor, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének tudományos főmunkatársa A modern abortusz paradoxon és a mesterséges méh bioetikai vonatkozásairól szóló előadásában ismertette a fejlesztés alatt álló új technológia, a mesterséges méh lehetséges humán alkalmazását. „A jövőben az élet védelmében végső eszközként felhasználható megoldás kétélű eszköz, bioetikai dilemmákat és jogi konfliktusokat vet fel, ezért szigorú szabályozást igényel” – hangsúlyozta.
Frivaldszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomány Karának Jogbölcseleti Tanszékének egyetemi tanára Jogfilozófiai megfontolások az abortusz és az eutanázia alkotmányos szabályozásához című felszólalásában kiemelte, a méhmagzat jogi, jogfilozófiai státuszának megfogalmazásához szükség van a biológiai és a jogi gondolkodás összevetésére. „Bár a biológiai és személyi lét különválik, az emberi élet kortól függetlenül ugyanannyit ér, az emberi személy a szellemi dimenzió által az élet minden stádiumában érték.”
Filó Mihály az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa Az öngyilkosságban közreműködés szabályozási modelljei büntetőjog-dogmatikai szempontból és A magzatelhajtás a német bűntetőjogban című előadásaiban kifejtette az európai gyakorlatban fellelhető egymástól különböző álláspontokat az öngyilkosságban való közreműködés tekintetében. Bemutatta a legjellemzőbb modelleket, ugyanakkor megemlítette az „eutanázia turizmus” jelenségét is.
Hámori Antal, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense a Javaslat a még meg nem született emberi lény életének fokozottabb védelme érdekében című felszólalásában rámutatott: „A témában szükség van a jogszabályi ellentmondások megszűntetésére a külföldi jogrend figyelembevételével.”
Tóth J. Zoltán, a Károly Gáspár Református Egyetem ÁJK Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyházjogi Tanszékének oktatója A német alkotmánybíróság az „öngyilkossághoz való jog”, és a „halálhoz való jog” megítélése a német és magyar gyakorlatban az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság vonatkozásában című előadásában értelmezte az eutanáziához köthető legfontosabb definíciókat. Felhívta a figyelmet a tavaly elfogadott német döntésre, amely mérföldkő lehet az európai gyakorlatban. Hozzátette: „Az eutanázia szó helyett az életvégi döntések megfogalmazás jobban kifejezi az ezzel kapcsolatos problémakört.”
Szerző: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes