„Nagyon összetett történet” az egykori spanyol gyarmati államban kitört konfliktus, mely menekültválsághoz vezetett – hangzott el Nagy Noémi, a nyugat-szaharai dekolonizációról szóló előadásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Épületében október 19-én. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszéke által szervezett rendezvényen az emberi jogok nyugat-szaharai helyzetét járta körül a tanszék adjunktusa.
A helyzetet bonyolítja, hogy a terület napjainkban is szerepel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „önkormányzattal nem rendelkező területek” listáján – fogalmazott a szakember. Nagy Noémi kiemelte: az 1975-ben a Nemzetközi Bíróság által kiadott tanácsadó véleménye olyan kérdésekre kereste a választ, melyekre évtizedek óta nem lehet pontos megoldásokat találni. Ugyanakkor létrejött egy olyan békefenntartó misszió az ENSZ részéről, mely a nyugat-szaharai népszavazással foglalkozik, ám az ENSZ főtitkár nemrégiben úgy nyilatkozott: a misszió tevékenysége akadályozott.
A legnagyobb problémát Marokkó jelenti: az általa megszállt területeken és a Nyugat-Szaharát kettészelő fal túloldalán, Algériában létrehozott menekülttáborokban súlyosan sérülnek az emberi jogok. Az oktató hangsúlyozta: a humanitárius segélyek pedig elengedhetetlenek a sivatag használhatatlan termőtalajának ellensúlyozására.
Az előadáson váratlan vendégeket köszönthettek: a Magyar-Algériai Baráti Társaság elnöke és egy küldött szólaltak fel, akiknek elbeszéléseiből elsőkézből ismerhette meg a hallgatóság a Nyugat-Szahara területén zajló harcok következményeit.
Végezetül a 2014-es Gurba, the condemned című spanyol nyelvű dokumentumfilmet vetítették le, mely bemutatja a menekülttáborokban élők helyzetét.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes