Örökség a mindennapokban – 20 éves a Magyary Zoltán Szakkollégium

Szakmaiság, közösség, társadalmi felelősségvállalás – ezek a Magyary Zoltán Szakkollégium legfőbb értékei. A fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő közösség tudományos konferenciával koronázta meg a jeles évfordulót a Főépület Széchenyi Dísztermében, ahol Koltay András rektor azt mondta: a szakkollégiumnak az a dolga, hogy a mindennapokban is megélje a magyar közigazgatástudomány legnagyobb alakjának örökségét.

A Magyary Zoltán Szakkollégium feladata és célja, hogy névadója emlékét, örökségét és a jelenben való tovább éltetését felvállalja – köszöntötte a Nemzet és tudomány című konferencia résztvevőit Koltay András. Az NKE rektora szerint a nem szakkollégiumi tagok számára is „páratlanul gazdag és színes” Magyary életműve, amely napjainkban is olvasmányos és tanulságos, legyen szó tudományelméletről, oktatáspolitikáról, vagy akár más országok gyakorlatáról. A tudós mögött meg kell látni Magyaryban az embert is, aki háborúba torkolló zaklatott évtizedekben alkotta meg tudományos munkássága legjavát, „folyamatosan kereste azt az utat, hogyan lehet Magyarországot kivezetni a történelem csapdájából” – hangsúlyozta Koltay András, aki szerint a professzor halála után negyven évvel készült játékfilm, a Tanítványok nyomán két tanulságot lehet levonni. Az egyik: egy kutatónak rendkívüli alázattal kell hozzáállni, hogy tudományos munkássága nyomán megváltoztassa a világ folyását. A másik: egy egyetemi oktatónak legyenek kiváló tanítványai, végül is ez ennek a létnek a legnagyobb gyümölcse, Magyarynak ez utóbbi sikerült.

A konferencián Deli Gergely, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja azt mondta: a mostani évtizedek legnagyobb kihívása a közigazgatásban, hogyan megy végbe ember és gép összekapcsolódása a mesterséges intelligencia megjelenésével. Magyary gondolatai nyomán a mai közigazgatástól elvárható, hogy „tisztességes és hasznos legyen”, az első mindig építő jellegű emberi felfogás, a második rombolni is tudó gépi, ezért is fontos az egyensúly kutatása, megtalálása, amihez a szakkollégisták minden segítséget megkapnak. „Korszerű gondolkodás, kritikai nézőpont, szótár, eszköztár” - Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes szerint így volt jelen Magyary a szakkollégium hallgatóinak gondolkodásában. A tudós inspiráló hatása, kritikai szemlélete megjelent máshol is, például a második Orbán-kormány idején, a közigazgatás fejlesztési program stratégiai fejlesztési tervezésében.

Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt, hogy Magyary Zoltán egy igazi egyetemes magyar koponya, aki keresett előadó és szerző a nyugati szakmai körökben is. „Több nyelven olvasott, publikált, ismerte az aktuális nemzetközi tudományos eredményeket, neves szakmai körökben külföldön is ismert volt. (…) A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet 2005-ös berlini ünnepi konferenciáján öt személyt említettek, akik kiemelkedő hatást gyakoroltak a világ közigazgatás tudományára. A névsor két szempontból is figyelemre méltó: egyrészt szerepel rajta Magyary Zoltán, másfelől pedig Max Weberrel kezdődik” – méltatott Orbán Balázs. Hozzátette: Magyary munkásságnak ismérve, hogy harmonikusan egyesítette a naprakész nyugati tájékozottságot a magyarországi problémák mély ismeretével, azaz „egzisztenciálisan is átélte magyarságát.” Az eseményen szó volt a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság missziójáról, a közigazgatás ember léptékűvé tétele érdekében végzett tevékenységről. Borsó Tibor elnök sokszínű tevékenységeik között említette az egész életen át tartó tanulás ösztönzését, a kultúra alapú gazdaságfejlesztést és a tehetséggondozást, jövőképként pedig a magyar identitás erősítését a Kárpát-medencében. Szabó Máté Csaba a szakkollégium igazgatója szerint a „szakmaiság, közösség, társadalmi felelősségvállalás” hármas értékét a hétköznapokban is igyekeznek tartalmakkal feltölteni, tagjaikat számos tudományágban ruházzák fel többlettudással. Ennek meg is van az eredménye, a Magyarysok rendszeresen érnek el rangos helyezéseket az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

A konferencia szakmai előadásainak sorában Patyi András tanszékvezető egyetemi tanár a névadó életútjáról beszélt. Elmondta: a magyar közigazgatástudomány legnagyobb alakja életének minden részterületén törekedett a lehető legjobb teljesítményre, tudományos alaposságának középpontjában az empirikus vizsgálatok állnak, igyekezett támogatni és folyamatosan kiaknázni a tehetségeket. A magyar állam költségvetési joga című, 1923-ban megjelent művének hamarosan megjelenik magyarázatokkal, lábjegyzetekkel tűzdelt kritikai kiadása – tájékoztatott Patyi András. Máthé Gábor professor emeritus Magyary kiváló analitikus képességéről beszélt. Mint mondta: a tudós törekedett arra, hogy a magyar nemzetnek súlya legyen, amihez állandó szervezett nemzeti értelmi együttműködés szükséges. „A nemzeti értelmi együttműködésnek maguk a zálogai” – fordult a szakkollégistákhoz Máthé Gábor, aki hozzátette: Magyary nagyságát olyan nem elhanyagolható tények is jelzik, mint Szentgyörgyi Albert haza hívása, vagy a közös munka a reformer Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Méhes Tamás, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese a szakkollégium kezdeti idejéről beszélt. Felelevenítette: Máthé Gábor professzor támogatása mellett végezték a szakkollégium szervezését, a tagok toborzását. Az első előadó annak idején Zumbok Ferenc, a budai Várbazár felújításáért, a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójáért felelős kormánybiztos volt.

Az eseményen Trnka Norbert a szakkollégium elnöke emléklapot adott át a fenntartó, az egyetem és a kar vezetőinek, a szakkollégium tagjai pedig előadásokkal kapcsolódtak be a jubileum ünneplésébe.

 

Szerző: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes