Második alkalommal rendezték meg az European Non-Territorial Autonomy Network (ENTAN, COST Action 18114) Non-Territorial Autonomy as an Instrument for Effective Participation of Minorities című nemzetközi konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszéke és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete közös szervezésében. A kétnapos konferencia során a meghívott kutatók nemcsak a területi elvek különböző aspektusait vitatják meg, hanem megosztják legfrissebb kutatásaikat is. A konferencia elnökeként az eseményt Vizi Balázs, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszékének docense nyitotta meg.
A nemzeti, etnikai csoportok együttélése minden államban komoly kihívást jelent, sokszor konfliktusokat is gerjeszt. A Balkántól a Közel-Keletig, Skandináviától Közép-Európáig számos országban területi viták, nemzeti önállósági törekvések jellemzik ezeket a feszültségeket, melyeket általában a területi közigazgatás, a politikai döntéshozatal és részvétel különböző formáival próbálják meg kezelni. Az Európai Unió COST programjának támogatásával működő ENTAN (European Non-Territorial Autonomy Network) kutatói hálózat második nemzetközi konferenciája azt a kérdéskört vizsgálja, hogy vannak-e egyéb hatékony modellek, valamit hogy a nem-területi alapú autonómiák, kulturális önkormányzatok segíthetik-e, és ha igen, akkor milyen módon a nemzeti, etnikai kisebbségek hatékony politikai részvételét. Az e témakörök vezető hazai és nemzetközi szakértőit felvonultató rendezvény politikai, szociológiai és jogi megközelítésben mutatja be a legfrissebb hazai és a külföldi kutatási eredményeket is. A konferencia előadásai az elméleti kérdések mellett az egyes országok (Izrael, Finnország, Litvánia, stb.) példáin keresztül is megmutatják a nem-területi alapú modellek működését. Magyarország számára különösen fontos, hogy a hazai nemzetiségi önkormányzati rendszer erősségei és gyengeségei nemzetközi összefüggésben is értékelhetők legyenek.
„A rendszerváltással változott a kisebbségi jogok védelméért folytatott agenda célja is, olyan elemeket kiemelve, mint az anyanyelv szabad használata” – hangsúlyozta pénteken, a Ludovika Főépület Zrínyi termében tartott nyitóbeszédében az alapvető jogok biztosának, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese. Szalayné Sándor Erzsébet hozzátette: bár az elmúlt harminc évben több kihívás is felmerült, melyek legfőképp a romákat és a németeket érintik, ez utóbbiak alkotják az egyetlen olyan csoportot, akik képesek magukat politikai színtéren is képviselni.
Ehhez kapcsolódott beszédével Schubert Olívia, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának helyettes vezetője, aki szólt az országban működő német nemzetiségi óvodák, az általános és a középiskolák, valamint az önkormányzatok kiemelkedő szerepéről, melyeknek köszönhetően a német kisebbség tagjainak lehetőségük nyílik identitásuk megélésére, anyanyelvük használatára és nem utolsósorban biztos alapot jelentenek a politikai színtéren való érdekképviselethez is.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője, Boda Zsolt köszöntőjében felhívta a figyelmet a konferencia fontosságára, megemlítve, hogy olyan területről van szó, mely megkerülhetetlen mind jogi, mind politikai szempontból.
„A konferencia célja a különböző területileg nem behatárolt kisebbségek kihívásainak és lehetőségeinek feltárása” – zárta a köszöntők sorát Ivan Dodovski, az ENTAN (European Non-Territorial Autonomy Network) elnöke, ismertetve a konferencia megrendezésének okát és további céljait. „A közösségi média dezinformációinak köszönhetően a kisebbségek sokszor válnak félreértések céltáblájává” – emelte ki, ezért az ebből fakadó az újabb és újabb kihívások arra ösztönöznek, hogy a kisebbségek helyzetét felülvizsgálják.
Mindezek után „A területi és nem területi autonómia kiegyensúlyozásának szükségessége a kisebbségek hatékony részvételének keresésében” című bevezető előadásában Fransesco Palermo, a Veronai Egyetem docense, az EURAC Kutatóintézet vezetője szólt a kisebbségek képviseletének hatékonyabbá tételéről. „A kihívások a demokratikus társadalmakban sokkal többek, mint egy-egy csoport képviseletének megoldása,” hiszen „a többségre van szükség a kisebbségek védelmének megerősítéséért.” Hangsúlyozta, hogy a területi autonómiával (nem) rendelkező kisebbségek jogait konstitucionálisan kell megközelíteni, melynek alapját a pluralizmus adja – melyből minden kisebbség profitálhat.
Az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös rendezésében megvalósuló két napos konferencia első napjának előadásait a Ludovika Főépület Zrínyi termében tartják, melyeket az Európa Tanács szakértői mellett a hazai és külföldi egyetemek, kutatóműhelyek kutatói tartják. A második, szombati napon a Társadalomtudományi Kutatóközpont épületében folyik majd az eszmecsere. A konferencia előadásait magában foglaló e-book kiadása is a programsorozat része lesz szeptember 25-én délután, a kötet a későbbiekben nyomtatott formában is elérhetővé válik.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes