A parlamentek régóta fennálló, nagy presztízsű intézmények, amelyek igazodnak a változó világ kihívásaihoz: állandó politikai, társadalmi és gazdasági hatások között lavírozva működnek, de ezekről meglehetősen keveset beszélünk – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Brill Publishers (Leiden) közös online rendezvényén.
Szabó Zsolt, a nemrégiben indított International Journal of Parliamentary Studies főszerkesztője arra kérte a szakértőket, foglalják össze, milyen változásokon mentek keresztül a törvényhozási intézmények. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar tudományos főmunkatársa elmondta, hogy Magyarországon jelentős változások történtek az elmúlt három évtizedben. 1990. május 2-tól ünnepeljük az első szabadon választott országgyűlés megalakulását, s erről ötödik alkalommal tart megemlékezést az NKE tudományos konferencia keretében, most első ízben nemzetközi jelleggel. Előadásában Olivier Rozenberg francia kutató hat tudományterület fő megállapításait alapul véve vázolta a parlamentek történetében évtizedek alatt bekövetkezett legfontosabb változásokat. „Nagy a szakadék azon országok között, ahol a törvényhozók központi szerepet játszottak az állam felépítésében és azok között, ahol ez fordítva volt, mert ott az állam és a törvényhozás egymástól elkülönülve fejlődött” – mondta Olivier Rozenberg. A szakember úgy véli, hogy az elmúlt időben megfigyelhetünk egy látszólag ellentmondásos tendenciát, amely szerint az unortodox törvényalkotás egyre inkább teret hódít magának, míg a parlamenti jog egyre merevebbé válik. Esther Seijas Villadangos, a León-i Egyetem professzora az intézményi funkciók változásáról beszélt, s arról, hogy bár sokszor ellentmondásos lehet működésük, mégis „nem feledkezhetünk meg róluk, de változtatni kell rajtuk”.
A parlamentek változatos működéséről és a különböző államformákban eltérő törvényhozási mechanizmusairól Patricia Popelier, az Antwerpen-i Egyetem kutatója beszélt, aki elmondta, hogy a „parlamentek az autonómia és a kohézió mutatói”, s egy olyan modell bevezetését javasolta, amely egyensúlyt teremt a törvényhozás és az állami funkciók között, s figyelembe veszi a politikai környezetet. A parlamenti jogalkotás egy speciális területét vette górcső alá Ittai Bar-Siman-Tov. Az izraeli Bar-Ilan Egyetem professzora az ún. „salátatörvények” (omnibus legislation) kapcsán megállapította, hogy az egyes országok nagyon másként értelmezik ezeket az „összesített jogszabályokat”. Ez egy olyan jogalkotási gyakorlat, amelyben egymással (látszólag) nem összefüggő intézkedéseket csomagolnak össze egy hosszú törvényjavaslatban, majd gyorsított eljárás útján fogadják el a csomagot. Erre példaként az európai szerte is gyakran alkalmazott koronavírus-intézkedéseket említette a kutató. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott az is, hogy a parlamentek és a bíróságok közti interakciókban is számos változás történt az elmúlt időben. „Míg a 19. századot a törvényhozók vezető szerepe jellemezte, addig a 21. század nyilvánvalóan az igazságszolgáltatás évszázadává vált” – fogalmazott Marina Lazareva, aki az orosz törvényhozási mechanizmusokról beszélt előadásában. A moszkvai egyetem kutatója egyebek mellett arról is szólt, hogy bár 2014 óta számos reformon átesett az orosz törvényhozás, továbbra is az a cél, hogy demokratikus irányba fejlesszék a jogi intézményeket.
A parlamenti háttérmunka részleteiben engedett betekintést Elena Griglio és Franziska Bereuter. Míg az olasz szenátus vezető parlamenti tisztviselője a személyi változásokra, addig az osztrák parlamenti képviselő a pandémia nyomán bevezetett technikai változtatásokra hívta fel a figyelmet. Elena Griglio adminisztratív szinten is támogatja a parlament azon kezdeményezését, hogy egyensúlyba hozzák a jogalkotás és a végrehajtás folyamatát. A koronavírus járvány – mint minden krízishelyzet - a parlamenti munkát is jelentősen átalakította, de összességében a parlamentek könnyen tudtak adaptálódni a digitalizációhoz – fogalmazott előadásában Franziska Bereuter.
Az International Journal of Parliamentary Studies első kiadása itt érhető el.
Szöveg: Zavodnyik Blanka