A mianmari események a nemzetközi jog szemüvegén keresztül

Legyen vége az erőszaknak, és kezdődjön el a politikai rendezésre irányuló párbeszéd - erre szólították fel a térségbeli országok vezetői a mianmari junta vezérét, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) nemrégiben rendezett dzsakartai csúcstalálkozóján. Erről és a mianmari események egyéb nemzetközi jogi vonatkozásairól is szó volt az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék online rendezvényén.

Mianmar egy nagyon jellegzetes és sajátos vallástörténeti és politikai utat járt be az elmúlt évtizedekben – fogalmazott bevezetőjében Hárs András. A tanszék oktatója előadásban egy rövid összefoglalást adott a dél-kelet ázsiai ország történetéről, amelynek megalapítása Aung Szan-hoz köthető, akit azóta is az állam „atyjának” tartanak. Megölését követően a katonai junta több évtizedes uralma következett. Aung Szan Szú Kji pártja végül 2016-ban választást nyert, és hatalomra is került, de ez a fajta burmai demokrácia több sebből is vérzett, hiszen a hadsereg továbbra is megtartotta vezető szerepét, politikai és gazdasági pozícióit.  Ugyanakkor a 2020. novemberi választást elvesztették, amelynek nyertese a Nemzeti Liga a Demokráciáért szerveződés volt. A katonaság azonban nem törődött bele a vereségbe és idén február elején, a parlament megalakulása előtt pár órával, puccsal átvette a hatalmat, az államfőt és de facto miniszterelnökként dolgozó Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, valamint a kormányzó párt több politikusát pedig őrizetbe vették. Ezt követően kezdődtek a tömeges tiltakozások és megmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel. Ma már mintegy ezer áldozatról beszélhetünk és több ezren kerültek börtönbe. Hárs András szerint több emberi jogi kérdést is felvet a jelenlegi helyzet, így például az ENSZ –ben dolgozó mianmari állandó képviselő is feszólalt és sürgette a tagállamokat, hogy tegyenek valamit a helyzet rendezése érdekében. A folyamatban érdekes a buddhista szerzetesek szerepe is, akik korábban hergelték a társadalmat a rohingya kisebbség ellen, ma pedig a demokrácia élharcosaként lépnek fel a tüntetéseken, amelyek szervezésében a közösségi médiának, különösen a Facebook-nak is nagy szerepe van.

A rendezvényen Nagy Noémi adjunktus az események emberi jogi, nemzetközi jogi aspektusairól beszélt. Elmondta, hogy bár több nemzetközi egyezmények is részese Mianmar, ezek betartása sok esetben kétséges, illetve van olyan egyezmény, mint pékdául a kínzás ellen, amelyet a mai napig sem ratifikált az ország. A nemzetközi közösségnek több mechanizmusa is van, amely ellenőrizheti a mianmari emberi jogok betartását, ilyen például az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos hivatala és van egy különleges jelentéstevő is, aki kifejezetten az emberi jogok mianmari helyzetével foglalkozik. Az látható, hogy a jelenlegi eseményeket minden fontos nemzetközi szervezet és állam elitéli, ugyanakkor egyelőre még az ENSZ Biztonsági Tanács sem avatkozott be az eseményekbe. Egyre nagyobb az egyetértés, hogy célzott akciókra lenne szükség, ezt támasztja alá a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének legutóbb elfogadott nyilatkozata, amely szerint azonnal le kell állítani az erőszakot az országban.

A Gambia által kezdeményezett és Mianmar ellen 2019-ben elindult, jelenleg is tartó nemzetközi bírósági eljárás részleteiről fejtette ki gondolatait Szappanos Melinda adjunktus. A szakember elmonda, hogy Gambia népírtás vádjával perelte be Mianmart, amely teljességével nem is tagadta ezt a megállapítást, inkább arra hivatkozott, hogy nincs szándékuk az ilyen jellegű cselekményekre.

Folyamatban van Mianmarral kapcsolatban egy eljárás a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részéről is. Csapó Zsuzsanna docens elmondta, hogy ez az eljárás egyelőre nem foglalkozik a jelenleg zajló eseményekkel, hanem a 2016 -2017-ben történt erőszakhullámokat, különösen a rohingyák elleni atrocitásokat vizsgálja. „Bár vádlottakat még nem neveztek meg az ügyben, úgy tűnik, hogy Aung Szan Szú Kjí államtanácsos felelősségét is felvetheti az ügyész”- tette hozzá Csapó Zsuzsanna.

Szöveg: Szöőr Ádám