Meddig tart a magánszféra?

A magánszféra védelméhez való jog 21. századi kihívásairól értekeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói az Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék online rendezvényén.

„Egy alakuló gyakorlattal van dolgunk, amellyel kapcsolatos kérdések nem csak Magyarországon jelenhetnek meg, hanem az Európai Unió számos más országában is” – foglalta össze a magánszféra védelme kapcsán felmerülő jogi problémák háttérét Péterfalvi Attila jogász, az NKE oktatója, aki előadásában a technológiai fejlődésnek a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogokra gyakorolt hatását elemezte. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról is szólt, hogy miképpen (nem) lehet a nemzeti és az uniós jogokat összeegyeztetni, de kitért arra is, hogy mekkora szerepe van joggyakorlatban a kíméletes egyenlítés és a méltányosság egyensúlyban tartásának.

A közösségi médiát érintő szabályozások, valamint a platformok információs társadalomban betöltött szerepe kapcsán Török Bernát előadásában egyebek mellett azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a szolgáltatók és a felhasználók egymáshoz, de a résztvevők arról is többet tudhattak meg, hogy miként lehet magáncégek tevékenységét kívülről szabályozni. A közösségi média „az évek során a társadalmi párbeszéd megkerülhetetlen felületévé vált azáltal, hogy megteremtette magának ezt a platform szerepet” – hangsúlyozta az NKE Eötvös József Kutatóközpont igazgatója. Szmodis Jenő az adatkezelés célhoz kötöttségét és a legitim cél valóságosságának problematikáját vizsgálta. Az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék habilitált docense feltárta annak okait, hogy miért került közérdekből nyilvánosságra a köztisztviselők személyes adatainak egy része, s rávilágított arra, hogy kétségek merülhetnek fel a legitim cél valóságosságát és a jóhiszeműséget illetően.

A (köz)nyilvánosság népszerű oldalát megragadva, Papp János Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Polgári Jogi Tanszékének munkatársa a dezinformáció és a fake news világába kalauzolta a résztvevőket. Az NMHH Médiatudományi Intézet kutatója olyan kérdésekre kereste a választ előadásában, mint, hogy elfogadható-e, ha valaki a politikai kampány során valótlan állításokkal próbál szavazótábort kovácsolni magának? „Ez önmagában még nem tiltható, ugyanis a politikai szereplőknek meg van az a joguk, hogy túlozhatnak és nyilvánosan is tehetnek olyan kijelentéseket, (…) amelyekről véleményezhető, hogy csak a választást akarják szabályozni” – világosította fel a résztvevőket a szakértő, aki szerint utóbbi miatt is nagyon nehéz az álhírek szabályozási keretét megteremteni.  

A kerekasztal-beszélgetésen szó volt a Facebook nemrégiben bevezetett „tényellenőrző funkciójáról” is, amely felveti azt a kérdést, hogy valójában kinek van joga a tényeket - és vele a felhasználókat – ellenőrizni?

 

Szöveg: Zavodnyik Blanka