A hálózattudomány jó eszköz a magyar Alkotmánybíróság döntéseinek elemzéséhez - derült ki az NKE ÁNTK Hálózattudományi Kutatóműhely online workshopján, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói foglalták össze a több mint tíz éves kutatás eddig feltárt eredményeit.
Auer Ádám, Németh Gábor és Poliner Péter az Alkotmánybíróság hivatkozási hálózatát elemzik azzal a céllal, hogy új összefüggésekre világítsanak rá az intézmény döntéseinek végtelen hálózatában. A nemzetközi szakirodalomban több kísérlet is volt egyes bírói fórumok (Supreme Court, Nemzetközi Büntetőbíróság) ítélkezési gyakorlatának hálózatos vizsgálatára - köszöntötte a résztvevőket Auer Ádám, az NKE docense, aki azt is kiemelte, hogy ezek a kísérletek az idézési kapcsolódások vizsgálatával tártak fel törvényszerűségeket és mintázatokat. Németh Gábor elmondta, hogy a kutatás középpontjában a precedens alapú jogalkalmazás áll, amelyben minden új döntés továbbfejleszti a rendszert. A hálózatelemzés eszközével “jól látható és kiszámítható, hogy a döntések milyen hatást gyakorolnak a többire” - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, aki úgy véli, szerencsés helyzet, hogy az elmúlt 30 év döntései elektronikusan is dokumentáltak. A kutatás célja egyebek mellett, hogy a döntéseket ún. hálózati térképen ábrázolja, illetve módszert dolgozzon ki arra, hogy meghatározható legyen, az egyes döntések milyen szerepet játszanak az Alkotmánybíróság határozataiban. A kutatások feltárták, hogy mely határozatok képezik az AB-gyakorlat magját, melyek az idézési láncok, ezek milyen kapcsolatban állnak egymással. A kutatás eddigi eredményei arra irányultak, hogy az elsődlegesen a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő idézési kapcsolódások mit mutatnak a magyar gyakorlatban. Emellett megvizsgálták a különböző döntési formák (határozat-végzés) különböző kapcsolódásait, egymásra gyakorolt hatását is.
A beszélgetés során a kutatók sorra vették a hálózatelmélet áttekintéséhez szükséges legfőbb fogalmakat és tudnivalókat, így szó volt arról, hogy mi az a skálafüggőség, milyen szerepet játszik a matematika tudománya az alkotmánybírók életében, de elhangzott, hogy ideális esetben hány hivatkozásból áll egy-egy döntés. A szakértők mindemellett emlékeztettek arra is, hogy az új alaptörvény miatt el kell határolni az azt megelőző és az azt követő időszakot, mert a 2012 előtti és utáni döntések strukturálisan eltérnek egymástól. A kutatás jelenlegi fázisában az látszik, hogy az új Alaptörvény törést okozott a hivatkozásokban, de ténylegesen nem szakadtak meg a korábbi gyakorlatok, s kimutatható a változatlansága a hivatkozásoknak.
Szöveg: Zavodnyik Blanka