Kilátások a post-COVID időszakra

A koronavírus járvány utáni időszak gazdaságát rövidtávon a növekedési kilátások, közép – és hosszútávon az országok államadósságának alakulása, valamint az ipar 4.0 gazdaságokat felpörgető hatásai határozhatják meg – hangzott el az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszéke és Tudományos Diákköre által szervezett online konferencián. Marton Ádám egyetemi tanársegéd beszélt a járvány előtti „kegyes világgazdasági állapotról” és a COVID okozta gazdasági sokkról is.

Az előadáson a 2000-es évek eddigi gazdasági korszakairól, a fiskális politika és az államadósság összefüggéseiről volt szó. A 2000-es évek elejét egy viszonylag csendesebb időszak jellemezte a GDP növekedés szempontjából, a fejlett gazdaságok lassuló növekedése volt megfigyelhető. Ennek vetett véget a 2008-2009-es, Egyesült Államokból kiinduló gazdasági válság, amely recessziót eredményezett és addig elképzelhetetlen intézkedéseket sorát hozta el. A válság után fellendülés, 2010-2020 között pedig a „kegyes világgazdasági állapot”  korszaka következett – mondta el előadásában Marton Ádám, aki hozzátette: a piacokon többletlikviditás volt, a kamatlábak közelítettek a nulla százalékhoz, sőt negatív nominális kamatok is előfordultak. Ennek hatására a fejlett és fejlődő gazdaságokban magasabb volt a gazdasági növekedés, a 2-2,5 százalék közötti szintek elérték a 2007 előtti számokat. A fejlett gazdaságokban azonban ez a növekedés 2019-re kifulladóban volt, a fejlődő országokban pedig nem tért vissza olyan mértékben, mint 2008 előtt, tehát összességében mérséklődött a világgazdaság növekedési üteme. Erre a „kegyes világgazdasági környezetre” érkezett a járvány, ami hatalmas sokkot jelentett.

„A COVID-19 járvány nem egy hagyományos értelemben vett gazdasági probléma, gazdasági sokk” – fogalmazott Marton Ádám. A járvány egy egészségügyi krízis kapcsolódó gazdasági hatásokkal, amely az ellátási láncokra – köztük az élelmiszerellátásra - mérsékelt hatást gyakorolt, ugyanakkor más ágazatban, például a nemzetközi turizmusban jelentős kiesést okozott. A termelés megszakadása és a lezárások hatottak az állami költségvetések bevételeire, miközben a kiadások nőttek. Az államok a sokkot kedvezmények, például adócsökkentés révén próbálták mérsékelni, ez a reakció költségvetési deficitet és az államadósság növekedését hozta magával. Kérdés, mi lesz ezzel az adóssággal a járvány után? A post-COVID időszak gazdasági fejlődését meghatározza majd, milyenek lesznek a gazdaságok rövidtávú növekedési kilátásai, hogyan alakul a közép – és hosszútávú államadósság és milyen szerep jut a növekedésben az ipar 4.0 vívmányainak – foglalta össze előadását Marton Ádám.

A témáról részletesen a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatnak. 

Szöveg: Tasi Tibor