A következő évtized uniós gazdasági tendenciáiról és kihívásairól értekeztek azon az online konferencián, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezett. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar oktatói, az EJKK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársai, valamint karon kívüli intézmények kutatói kerekasztal-beszélgetések keretében vitatták meg a pandémia gazdaságra gyakorolt hatását.
Smuk Péter “romantikus elképzelésként” jellemezte a koronavírus járvány első hulláma nyomán várt (végül elmaradt) sorsfordító változásokat. Az ÁNTK dékánja köszöntőjében az egyén gazdasági folyamatok alakításában játszott meghatározó szerepét hangsúlyozta, de beszélt a második hullám után várható (társadalmi) kihívásokról is.
Európai gazdasági pozíciójának módosulásáról és a 2020-as év Európai Unióra gyakorolt hatásáról kérdezte az első panel résztvevőit Halm Tamás Antal. “Itt korszakos problémákról van szó, mely problémák megoldásához korszakos változtatásokra van szükség” - mondta felvezetőjében a Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék mesteroktatója, aki úgy véli, hogy a mostani járványhelyzet is rávilágít arra, hogy több alázattal kellene viszonyulni a gazdasági, járványügyi és egészségügyi folyamatokhoz. A szakértő arra kérte a workshop résztvevőit, értékeljék, milyen hatással van a válság az Európai Unió gazdaságára, milyen választ kínál az európai integráció a kihívásokra, illetve, mit gondolnak, mik lesznek a hosszú távú kilátásai, tervei a közösségnek?
Halmai Péter, az ÁNTK Közpénzügyi Tanszék oktatója elöljáróban arról szólt, hogy az európai növekedési modell nem idén, hanem már sokkal korábban romlásnak indult. Hozzátette: a 2020-as év valódi sokként érte az Uniót, további kihívások elé állítva ezzel az amúgy is ingatag lábakon álló növekedést. A szakértő a statisztikai adatokat összegezve arról is beszélt, hogy a válságból való kilábalás nem lesz rövid folyamat: két év múlva ilyenkor még mindig 9 százalékkal alacsonyabb gazdasági növekedés várható az évezred elején prognosztizáltnál.
Marján Attila egyebek mellett szólt a foglalkoztatási és munkanélküli ráta aktuális és várható tendenciáiról. Az ÁNTK Európa-tanulmányok Tanszék docense azt mondta, hogy a jelenlegi helyzet tovább nyitotta az amúgy is rendkívül széles társadalmi ollót, és – paradox helyzetet teremtve – növelte a diplomával rendelkezők foglalkoztatási rátáját, míg jelentős mértékben megemelte a képzettséggel nem rendelkezők munkanélküliek arányát. Szemlér Tamás, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék vezetője az előre nem látott és sokkoló események sorozatára hívta fel a figyelmet. “A helyzet lehetőséget adott a változásra, viszont a kérdés az, miként alakul a válság és bekövetkeznek-e a változások?” - tette fel a kérdést az ÁNTK docense. A szakértő a többi mellett beszélt a pandémia egyes gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásáról. Azt mondta: a válság azon tagállamokban éreztette igazán hatását, ahol nagyobb súllyal van jelen a szolgáltatói szektor.
“A közös válasz nem menti fel a nemzeti politikákat az egyéni megoldáskeresés alól” - adott választ Halmai Péter arra a kérdésre, hogy az Európai Unió szintjén milyen megoldásokkal lehet számolni az elkövetkező hónapokban? A közgazdász továbbá arra is kitért, hogy miért korlátozott a szupranacionális fellépés a fiskális területeken. Marján Attila kiegészítve az elhangzottakat, az Egyesült Államok és az Európai Unió válságkezelési politikáját hasonlította össze, melynek kapcsán úgy véli: Európa munkaerőpiacot stabilizálni hivatott politikája sikeresebbnek bizonyult, mint az amerikai szociális támogatási rendszerre építő modell. A szakértők egyetértettek abban, hogy a problémák nem most kezdődtek, a rendszer látens hibái visszavezethetők egészen a rendszerváltást követő időkig.
A konferencia következő szekciójában az államháztartásé és a közpénzügyeké volt a főszerep. Kutasi Gábor, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője arra kérte a panel résztvevőit, értékeljék, miként térítette el a közpénzügyeket a 2020-as év, valamint mennyire billenti ki a válság az európai országok államháztartásait? Utóbbi kapcsán Lentner Csaba, a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója megjegyezte: nagyobb kilengéssel kell számolni, mint amit a statisztikák jelenleg jósolnak. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a mostani válság nagyságrendekkel nagyobb költségekkel jár majd, mint a 2008-2009-es megtorpanás.
A nap későbbi felében a technológiai fejlődés hosszútávú gazdasági és versenyképességi szerepét vizsgáltak a résztvevők, az esemény zárásaként pedig az egyetem fiatal oktatói, kutatói számoltak be a témában végzett kutatási eredményeikről.
Szöveg: Zavodnyik Blanka
Fotó: Szilágyi Dénes