Abortusz és homoszexualitás alkotmányjogi szempontból

A magyar alaptörvény legújabb, immáron kilencedik módosításáról, a lengyel abortusztörvényről, valamint egyéb témák mellett az alkotmányjogi és politikai oldal közötti párhuzamról is szó volt az Ostrakon Szakkollégium legutóbbi online eseményén.

„Olyan morális kérdésekről beszélünk, amelyek sokszor a jogon kívülről szólnak” – emelte ki beszédében Smuk Péter. Az ÁNTK dékánja hozzátette: Magyarországon és Lengyelországon is a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza az abortusz jogi rendezésének kérdése. Hazánkban a nők válsághelyzetére hivatkozva hozták létre az első törvényt, majd 1998-ban a második szabályozás megfogalmazta: a „mélymagzat nem jogalany, azonban ha élve születik, akkor fogantatástól számítjuk jogalanyiságát”. Az alkotmányt felváltó alaptörvénybe belekerült az élethez való egyenlő jog, vagyis a jogalkotónak jelenleg lehetősége van a mélymagzat jogalanyiságának megkérdőjelezésére, ugyanakkor köteles olyan intézményeket létrehozni, ahol védi a terhességet - magyarázta az alkotmányjogász.

Heincz Barnabás joghallgató, a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának diákja elmondta: az abortuszról szóló október 22-ei lengyel alkotmánymódosítást felháborodás fogadta, azonban a megmozdulások nagy része békés volt. „Lengyelországban nem a katolikus egyház lobbija nyomán született az abortusztörvény” – emelte ki Mandiner munkatársa, aki hozzátette, nagyon sok az életvédő mozgalom, azonban ezek nem élvezik az egyház támogatását. „Ha az egyház kikerüli a szekularizációt, akkor híveket veszít” – hangsúlyozta az MCC Fellowship programjának keretében jelenleg Varsóban kutató joghallgató.

A nemrég javasolt kilencedik alaptörvénymódosítás kapcsán az ÁNTK dékánja kifejtette: ez egy ideológiai válasz, valamint a keresztény eszmények melletti állásfoglalás. Heincz Barnabás kiemelte: „az LMBTQ forró témája lett az EU tagállamainak”.

 

Szöveg: Pap Melinda