Járvány és gazdaság

Bár az Európai Unióban az egyes tagországok gazdasága sok szempontból jelentősen összefonódott, a koronavírus járvány kezelése kapcsán mégis minden állam sokáig csak saját megoldásokat keresett a problémára - hangzott el az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék online konferenciáján.

A tanszék oktatói, valamint az NKE Gazdasági és Versenyképességi Kutatóintézet kutatói részvételével zajló eseményen a válság gazdasági következményeiről és a lehetséges kiutakról osztották meg gondolataikat a szakemberek. Abban mindenki egyetértett, hogy a járvány okozta válság a korábbiakhoz képest jelentősebben rontott a gazdaságok helyzetén. Ezt igazolják az Eurostat adatai is, amely szerint az EU 27 tagállamában a második negyedévben összesen 11.4 százalékos volt a GDP visszaesés az előző év azonos időszakához képest.

„Egy olyan sokkhatás érte a gazdasági szereplőket, amit csak gazdaságon kívüli eszközökkel lehet igazából megoldani, elsősorban a vírus elkeni vakcina és különböző hatékony gyógyszerek alkalmazásával”- hangsúlyozta Kutasi Gábor. A kutatóintézet-vezető szerint amíg nincsenek hatékony egészségügyi megoldások, a gazdaságpolitika csak egyfajta pótcselekvésként működik. A szakember utalt arra is, hogy a válságkezelés eszközei jelentősen hasonlítanak az egyes európai országokban, amelyekben fő cél a háztartások és a vállalatok túlélése addig, amíg a gazdaság ismét beindulhat.  Egyfajta kármentő gazdaságpolitika zajlik olyan eszközökkel, mint például a hiteltörlesztés felfüggesztése, az adósságkötelezettség elhalasztása, az adócsökkentés, vagy a bértámogatás.

A válság ugyanakkor különbözőképpen érinti az egyes uniós tagállamokat, hiszen ahol például a turizmusnak nagyobb a szerepe, ott mélyebb hatásokról beszélhetünk. Szemlér Tamás egyetemi docens, tanszékvezető (a fotón) szerint Európában jelentősen összefonódott gazdaságok működnek, ennek ellenére sokáig minden ország saját megoldásokat keresett. A szakember szerint ugyanakkor ma már körvonalazódnak a közös európai fellépés lehetőségei is. 

Czeczeli Vivien tanársegéd arra mutatott rá, hogy azokban az országokban, ahol jelentősebb volt a gazdasági leállás, érezhetőbben nagyobb volt a visszaesés is, ugyanakkor a nagy lazítás nem eredményezte a gyors talpra állást.  Elhangzott, hogy egy adott ország járvány miatti sérülékenységét a leállások mértéke mellett legalább hatvan százalékban az határozza meg, hogy milyen a kormányzat minősége és milyen az adott államban a szolgáltató ágazat (elsősorban a turizmus) súlya.

Szijártó Norbert, a tanszék adjunktusa elmondta, hogy a jelenlegi válságot még annyira sem lehetett előre prognosztizálni, mint a 2008-es eseményeket. De még akkor is kevesen hittek abban, hogy komolyabb baj lehet Európában, amikor Kínában már javában tombolt a koronavírus. A szakember azt is hozzáette, hogy ma az egyik legnagyobb problémát a gazdaságot illetően is a bizonytalanság jelenti, mivel nincs olyan hatékony recept, amihez úgy lehetne nyúlni, mint a korábbi válságok idején.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes